2017. augusztus 18., péntek

Katharine McGee: Az ezredik emelet

Sorozat: Az ezredik emelet 1.
Oldalak száma: 572 oldal
Megjelenés éve: 2017
Eredeti megjelenés: 2016
Fordította: Székely Szilvia
Kiadó: Libri
Kiadói sorozat: Insomnia
Eredeti cím: The Thousandth Floor
ISBN: 9789633107355
Műfaj: YA, sci-fi
Goodreads átlag: 73,4% (3,67)
Moly.hu átlag: 83%

Fülszöveg:

2118 ​november, Manhattan. Huszonöt éve terpeszkedik a város közepén a Torony, az ezeremeletes acél- és flexiüveg monstrum. A legmodernebb technikával felszerelt épület város a városban, a végtelen lehetőségek otthona – persze nem mindenki számára. Az alsóbb szintek lakóit több mérföld és egy teljes évszázad választja el a „plafonburzsujok” maximálisan automatizált világától.

Avery Fuller családjával az ezredik emelet egyedüli lakójaként éli irigylésre méltó mindennapjait. Genetikailag tökéletesre formált lábai előtt hever a világ, a sikerre kódolt lány mégis magányos. Legjobb barátnőire is csupán abban hasonlít, hogy mindannyian rejtegetnek valamit. Persze egyszer minden titok kiderül, és ezt Watt Bacradi tudja a legjobban. Az Alsótoronyban lakó fiatal és ügyes hacker abból él, hogy mások titkait árulja jó pénzért. Ahogy körülötte mindenki, ő is a felsőbb szintek világába vágyik – de mit hajlandó megtenni ezért? És meddig megy el akkor, ha saját titkát kell megvédenie?

Avery, Leda, Eris, Rylin, Watt – átlagos tizenévesek, akik korántsem átlagos körülmények között élnek. A szolárlámpák hamis fényében nehéz elfogadni, hogy a szerelem még a Toronyban sem működik gombnyomásra.

2017. augusztus 8., kedd

TBR Book Tag


Van egy pár book tag-em talonban, most úgy gondoltam, megcsinálom azt, amire legutoljára hívtak ki A TBR Book Tag kérdései a várólistámat veszik célba (a TBR rövidítés a "to-be-read list"-et jelzi, vagyis olyan könyvek listáját, amelyeket el akarok olvasni). Köszönöm a kihívást, Réta (HaBár könyves blog)!

1. Hogyan követed nyomon, hogy mi van a várólistádon?
Csak úgy, mint Réta, én is többfelé osztom a TBR-listámat. A várólistámon azok a könyvek vannak, amikhez azonnal hozzá tudok férni. Ezt egy polcon vezetem a moly.hu-n, itt: Tervek a közeljövőre. Ide sem teszek ám fel mindent, pl. sorozatrészekből csak a soron következőt, azt is csak akkor, ha az előző részről elkészült az értékelésem. Aztán van a kívánságlistám. Azokat a könyveket is szeretném majd elolvasni, és ha egyszer beszereztem őket, átkerülnek a várólistára. A szó szeres értelemben TBR-listám csak a fejemben létezik (el akarom őket olvasni, vagy megvannak, vagy nincsenek, vagy meg sem jelentek még), nem vezetem sehol.

2. Hogyan döntöd el, hogy mit olvasol el a várólistádról legközelebb?
A kihívásokra bízom a választást. Ha van recenziós könyvem, az élvez elsőbbséget, ha nincs, akkor azt olvasom, amit kiválasztanak nekem pl. a TVK-kihívásra.

3. Melyik könyv van a legrégebb óta a várólistádon?
Jó kérdés, de nem tudom. Össze-vissza rendezgetem.

4. Egy könyv, amit nem rég adtál hozzá a várólistádhoz?
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme.

5. Egy könyv, amit csak a borítója miatt raktál a várólistádra.
Pl. Charlie N. Holmbergtől A papírmágus. Eredetileg kívánságlistás volt, aztán szépen csökkent a százalék a könyv mellett, így maradt simán várólistás.

6. Egy könyv a várólistádon, amit nem tervezel elolvasni.
Mindet tervezem elolvasni. Haha, ebben a pillanatban is több évnyi könyv van rajta, és egyre csak gyűlik...

7. Egy, még kiadásra váró könyv a várólistádról, ami miatt izgatott vagy.
Ide jöhetne Sarah J. Maas bármelyik könyve, leginkább az ACOMAF.

8. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki olvasott, kivéve te.
Diana Gabaldon: Outlander - Az idegen.

9. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki ajánl.
Julianne Donaldson: Edenbrooke.

10. Egy könyv a várólistádról, amit nagyon el szeretnél olvasni.
Sarah J. Maas: Queen of Shadows - Árnyékkirálynő.

11. Könyvek száma a molyos várólistádon.
Pillanatnyilag 130, de ennél csak több lesz, kevesebb sosem.

2017. augusztus 7., hétfő

Patrick Rothfuss: A szél neve

Sorozat: A királygyilkos krónikája 1.
Oldalak száma: 812 oldal
Megjelenés éve: 2009
Eredeti megjelenés: 2007
Fordította: Bihari György
Kiadó: GABO
Kiadói sorozat: GABO SFF
Eredeti cím: The Name of the Wind
ISBN: 9789636899332
Műfaj: fantasy
Goodreads átlag: 91% (4,55)
Moly.hu átlag: 94%

Fülszöveg:
Rothfuss ​- vagyis Kvothe, aki csakhamar átveszi az elbeszélés fonalát – nagyon tud mesélni. Látszólag minden sora, minden története egyszerű, de az azokat átszövő apróbb utalások százai, a rövid fejezetek csattanóra kihegyezett befejezései, a sejtetésekből kibomló világ egykettőre magához láncol. Nem is lenne igazi fantasy, ha nem egy kocsmából indulna a történet, távolabbról egy városkából, ahol egyre több megmagyarázhatatlan jelenség történik. Feketén izzó szemek, kék lángok, gyilkos, ízeltlábú lények… Azonban nem kelnek útra fiatal kalandorok a világ megmentésére, a történet továbbra is négy fal között, a kocsmában „játszódik”. Itt mondja tollba életét Kvothe. Kvothe, a főhős gyermekkora varázslatosan telik vándorszínész szüleivel, egészen addig, amíg apja és anyja, valamint a társulat többi tagja áldozatul nem esik a földöntúli gonosz erőnek, mert olyan titkokat kutatott, amelyet nem kellett volna. A fiú csak véletlenül marad életben, és erdőkben rejtező vademberként lassan talál vissza a civilizált világba, ahol aztán végül sikerül felvételt nyernie a mágusképző egyetemre. Kivételes tehetséggel bír ugyan, de épp ezért irigyeket és ellenségeket szerez magának, igen sok nehézséggel kell megbirkóznia, miközben egyre azt a valamit vagy valakit keresi, aki vagy ami kioltotta szülei életét. Közben barátok, lányok, mesebeli lények sietnek a segítségére.

Én és a könyv


Olvasva: 2017. július 5. -- augusztus 4.

Fantasy könyv, gyönyörű borítóval és magas százalékkal... így került a várólistámra. Nem szerepelt rajta sokáig, hamar kiválasztották nekem a "Te választod ki, hogy mit olvassak" (TVK) kihívásra.

Véleményem

Már olvasás előtt is volt pár benyomásom a könyvről. Abban biztos lehettem, hogy ez egy középkori fantasy, annak jellemző elemeivel. Azt hittem, a központi téma a hatalmi harc lesz, mint általában (erre mutatott George R. R. Martin ajánlása és a sorozat neve: "A királygyilkos krónikája"). Számos ilyen könyvet elolvastam már, nagyon kíváncsian vártam, mi lesz az, ami A szél nevét megkülönbözteti a többitől. Nos, nagyjából minden.

A legelején megismerünk egy Kote nevű fogadóst. Előbb-utóbb kiderül, hogy ő Kvothe, akiről legendák szólnak, ő valamiért mégis névtelenségbe burkolózik. Arra téved egy krónikás, A Krónikás, és könyörög, hadd írja meg Kvothe élettörténetét, a lángvörös hajú hős krónikáját, akiről a képtelenebbnél képtelenebb mesék keringenek. Kote beleegyezik, és három napot kér. E könyv, A szél neve az első napot fedi le, és elmeséli, hogyan lett egy vándorszínész kisfiúból egy város megmentője.

Kvothe az Edema Ruh vándorszínészi társulatba született. Egész életében a világot járták, a kisfiú hamar megmutatta tehetségét és éles eszét. Mindig is vonzotta a Nagy Taborlin meséje. Taborlin ismerte a szél nevét, és a szél jött, ha ő hívta. Ismerte a kő nevét, és a kő megtört, ha azt akarta. Kvothe is ezt akarta, minden vágya az volt, hogy megtanulja a szél nevét. Egy napon üstfoltozó csatlakozott a társulatukhoz. Abenthy nem egyszerű üstfoltozó volt, hanem arkanista, egy nagy erejű varázsló, aki ismerte a szél nevét. Szárnyai alá vette Kvothét, és a kisfiú sokat tanult tőle. Mindent megtanult, még többet is, mint ami ahhoz kell, hogy az Egyetem felvegye hallgatónak.
"Nyár vége felé véletlenül kihallgattam egy beszélgetést, amely kifordított az áldott tudatlanság állapotából. A gyerek ritkán gondol a jövőre. Ennek az ártatlanságnak köszönhetően tudunk úgy örülni, amire kevés felnőtt képes. Az a nap, amikor a jövőre kezdünk gondolni, egyúttal az a nap, amikor kilépünk a gyermekkorból."
Nem sokkal később Kvothe álma ripityára tört. Abenthy letelepedett, nem tartott velük. Ez volt a szerencséje. A társulatért eljött a Chandrian, minden veszedelem legveszedelmesebbike. Kvothe túlélte, és életét annak szentelte, hogy mindent megtudjon a Chandrianról. Csakhogy egyedül kellett boldogulnia egy nagyvárosban, pénz és élelem nélkül, alig tizenkét évesen. Tucatnyi alkalommal veszélybe került az élete, mire három év kóborlás-koldulás után eljött az ő pillanata, és felvételt nyert az Egyetemre.

Kvothe azt hitte, vége élete legrosszabb szakaszának. Immár tanulhat, és megtudhat mindent, ami a bosszúhoz szükségeltetik. Ám hallgatói pályafutása folyamatosan veszélybe kerül. Két magiszterrel is összezördül, kitiltják az Archívumból, a tandíjat alig tudja összekapargatni, és háborúba keveredik egy hallgatótársával. Lehet Kvothe akármilyen ravasz és éles eszű, nem bújhat el egy főnemes fiának iszonyatos gyűlölete elől. Kvothét nem csak a nincstelenség és az Ambrose elleni hadjárat teszi próbára, hanem egy elérhetetlen lány szerelme, és talán a Chandrian újbóli felbukkanása is...

Hazudnék, ha azt mondanám, minden sorát élveztem a könyvnek. A legelső szakasza (amikor Kote még nem kezdett bele a mesébe) zűrzavaros volt, olyan, mintha lemaradtam volna valamiről. A következő rész (a vándorszínészi élet) nem volt különösebben érdekes, csak az tetszett benne, amikor Abenthy tanítgatta a kis Kvothét, na meg a Chandrian felbukkanása. A következő szakasz (a tarbeani csavargó élet) egyenesen unalmas volt, már azt fontolgattam, hogy félbehagyom a könyvet. Végül Kvothe elérte az egyetemet, és ennek köszönhető, hogy nem maradtam le egy hatalmas élményről. Az egyetemen minden egyes dolog érdekes volt, onnantól egy percig nem unatkoztam. Exponenciálisan szökött a magasba a feszültség, a vége felé már hisztis voltam, ha valamiért nem olvashattam zavartalanul.
"Három dolog van, amelytől minden bölcs fél: a viharzó tenger, a holdtalan éjszaka és a szelíd ember dühe."
Izgultam, hogy vajon Ambrose hogyan fog legközelebb kiszúrni Kvothéval, hogy Kvothe hogyan szedi össze a tandíjat, mi lesz a kölcsönnel, mi történt a treboni lakodalomban, mi van az Egyetem alatt, na meg a draccus... hát az egy meglepő fordulat volt. Egyedül a Denna-szál nem hozott lázba.

Dennát egyáltalán nem tudtam megkedvelni. Mivel fogta meg Kvothét? Nem a szépségével, hisz Kvothe minden lányt szépnek látott (Bast is megmondta). Talán a titokzatosságával, megfoghatatlanságával. Dennát nem lehet megszelídíteni, oda megy, ahova akar. Nekem úgy tűnt, eszében sincs Kvothe mellett maradni, a fiú mégis hűségesen loholt utána, és ez a reménykedő-reménytelen szerelem rányomta a bélyegét a könyvre.
"Egy szó. A szavak az elfelejtett nevek fakó árnyai. Ahogy a neveknek van hatalmuk, úgy a szavaknak is van. A szavak tüzet gyújtanak az emberek elméjében. A szavak könnyet facsarnak a legkeményebb szívből. Van hét szó, amelyektől valaki beléd szeret. Van tíz szó, amelyek a legerősebb ember akaratát is megtörik. De a szó nem más, mint festett tűz. A név pedig maga a tűz."
Kvothét viszont nagyon is megszerettem. Tetszik, hogy okos, és ennek a tudatában is van (néha túlságosan is). Nem lehet mindenki tökéletes, Kvothéból pl. a szerénység hiányzik. Meg a felelősségtudat, de azt hiszem, ez egy tizenöt évesnek megbocsátható.

A dicsérő szavak még nem érnek véget, most a fordítás következik. Habár nem vetettem össze a szöveget az eredetivel, azt így is látom, hogy Bihari György remek munkát végzett. Sok kitalált szót kellett magyarba átültetnie, ez biztosan nem volt egyszerű. Mégis, a szöveg választékos, olvasmányos, gördülékenyen lehet vele haladni.

Ez volt az első könyvem Rothfusstól, és már értem a rengeteg dicsérő kritikát. Az nagy szó, ha egy műre maga George R. R. Martin ír ajánlást, de ha valaki, hát Rothfuss igazán rászolgált. Egy teljesen egyedi világot teremtett, és olyan átéléssel meséli el, mintha az olvasó maga is a Jelkő Fogadóban ülne, és közvetlenül Kvothe szájából hallaná a történetet. Aztán együtt megvacsoráznak, és egy jó bor mellett folytatják a mesét.

A szél nevét ajánlom, ha...

  • a fantasy-irodalom rajongója vagy
  • nem ijedsz meg a vaskos kötetektől
  • számodra is fontos, hogy talpraesett legyen a főhős
  • nem bánod, hogy nem dominál a romantika.

Trailer a könyvhöz




Képek forrása:
http://io9.gizmodo.com/everyone-wants-to-make-the-name-of-the-wind-movie-1717245930
http://kingkiller.wikia.com/wiki/Haliax?file=Kvothe_meets_haliax_name_of_the_wind_by_bradsuttonart-d7e2u4h.jpg
http://matkraken.deviantart.com/art/The-name-of-the-wind-596820781
https://hu.pinterest.com/pin/557601997585513391/

2017. augusztus 1., kedd

Wendy Higgins: Angyali gonosz

Sorozat: Angyali gonosz 1.
Oldalak száma: 440 oldal
Megjelenés éve: 2013
Eredeti megjelenés: 2012
Fordította: Béresi Csilla
Kiadó: Maxim
Kiadói sorozat: Dream válogatás
Eredeti cím: Sweet Evil
ISBN: 9789632613475
Műfaj: YA, fantasy, romantikus
Goodreads átlag: 4,14 / 5
Moly.hu átlag: 86%

Fülszöveg:
A tiltott gyümölcs a legédesebb. Mi lenne, ha élnének olyan kamaszok, akik születésüktől fogva elátkozottak? A bukott angyalok leányai és fiai ezzel a sorssal szembesülnek. A jólelkű Anna Whitt hatodik érzékkel született, színek kavalkádjaként látja mások érzéseit. Jól ismeri lényének ellentmondásait, hiszen megmagyarázhatatlanul vonzza a veszély. Akaratereje nehéz próba elé kerül, amikor tizenhatodik életévét betöltve megismeri a szexi Kaidan Rowe-t. A fiú bevezeti félelmetes közös örökségük titkaiba. Az efféle démonikus srácok azok, akiktől téged is távol tartanak a szüleid. Bárcsak Annát is idejében figyelmeztetné valaki! Vajon mit választ, amikor szembe kell néznie végzetével: a szentek glóriáját vagy ördögszarvakat? A regény a Sweet sorozat nyitókötete.

Én és a könyv


Olvasva: 2016. augusztus 1-6.

Egyszer megvettem magamnak ezt a könyvet, de végül továbbajándékoztam, mielőtt még olvastam volna. Telt-múlt az idő, aztán a tavalyi TVK kihívásra kiválasztotta nekem egy molytársam. Nyaralásként augusztus első hetét a Tiszán töltöttük, és ezt a könyvet választottam útitársnak.

Véleményem


A könyvet két részre tudnám osztani. Az első részben Anna megismerkedik Kaidan Rowe-val, és felfedezi, hogy nem csak ő maga képes földöntúli dolgokra. Miután nagy vonalakban megtudja, ki és milyen lény ő (és Kaidan), el kell utaznia a kolostorba, ahol született, és egy füst alatt meg is látogathatja az apját a börtönben. Úgy alakul, hogy Anna nevelőanyja, Patti nem tudja elvinni Annát, helyette Kaidan vállalkozik a feladatra; a két fiatal autóval utazza keresztül az Államokat, világot látnak, és összemelegednek, és Kaidan sok mindent megtanít Annának az óriások világáról. Anna beleszeret Kaidanbe, a fiú viszont csak játszik vele.

A könyv második fele arról szól, hogy Anna apja kiszabadul a börtönből, és megkezdi a lány kiképzését. Anna megismerkedik Kaidan barátaival, akik szintén óriások, és amíg a városban vannak, együtt fognak "dolgozni". Értsd: embereket visznek kísértésbe. Annának bele kell húznia, mivel eddig nem dolgozott, a démonhercegek rajta tartják a szemüket... és megölhetik, ahogy minden óriást megölnek, aki nem teljesíti a feladatát...

Lehet, hogy kissé csapongó lesz ez az értékelés, ennek az az oka, hogy sok olyat találtam a könyvben, ami tetszett, és még többet, ami nem. Pl. imádtam Anna és Kaidan autós túráját. Kettesben azzal a sráccal, aki tetszik, nappal a kocsiban összezárva, éjjelenként egy hotelszobában... ez olyasmi élmény, amiről minden tinilány szívesen fantáziál. Ez az utazás mégsem volt olyan idilli. Kaidan minden éjjel eltűnt "dolgozni", és ha tudjuk, mi Kaidan "munkája", mindjárt nem is vágyunk annyira Anna helyébe.
"– Soha nem kötődtem túlságosan egyetlen helyhez sem. De ha már választani kellene… itt a legjobb nekem.
(…)
– Mármint Texas tágas síkjára vágysz? – kérdeztem.
– Nem. – Látszott rajta, hogy minden szavát gondosan megválogatja. – Itt a legjobb nekem, ebben az autóban…Veled."
Az is tetszett, hogy végre nem váltott szemszögből kellett olvasni. Szerintem sokkal jobb ez így, hogy nem ismerjük Kaidan gondolatait. Megőrzi a titokzatosságát, azt a tulajdonságát, ami igazán vonzóvá teszi. Kaidan titokzatosságáért cserébe kétszer annyi ideig kell elviselnünk Annát, akit leginkább a "szentfazék" szóval tudnék jellemezni. Anna karaktere nagyon ellentmondásos: vallásos, de apjától a drogokhoz és alkoholhoz való vonzódást örökölte. Szinte beleroskad, hogy a fajtáját örök kárhozatra ítélte Isten, de azért nagyon szívesen vétkezik. Az ilyen emberekre mondják, hogy bort iszik és vizet prédikál.
"Bár apámtól a bűnt örököltem, anyám reményt hagyott rám, és most ehhez a gondolathoz menekültem; szükségem volt rá."
Nézzük a mellékszereplőket. Kaidan barátai, az óriások: Blake, Kopano, Ginger és Marna. Blake abszolút feledhető karakter, Kopano szimpatikus, Marna is, Gingert utáltam. Anna barátai: Jay és Victoria. Nem volt sok szerepük, nem volt időm megkedvelni őket. Anna nevelőanyja, Patti: egyetlen tulajdonsága a vallásossága, és talán az, hogy nagyon tudja szeretni Annát. Már csak a démonhercegek maradtak, közülük is Kaidan és Anna apja. Anna apja különböző társaságokban annyira másképp viselkedett, mintha nem is ugyanaz a karakter lett volna; egyszer szerető apa, máskor {{Spoiler, jelöld ki, ha el akarod olvasni: démonokat küld a lánya ágyába az éjszaka közepén}}.

Még egyetlen dolog volt, ami tetszett, mégpedig a végső összecsapás a démon-meetingen. Végre volt egy kis izgalom benne, az országjáró túra és az autós üldözés után. A nagy találkozóról inkább nem mondanék semmit, nehogy elszóljam magam, de annyi biztos, hogy ez a könyv csúcspontja.

No, akkor jöhet a fekete leves. Nagyon (értsd: túlságosan) érződik, hogy a könyv sorozatkezdő kötet. Rengeteg magyarázat, okítgatás volt benne, és ez a cselekmény kárára ment. Wendy Higgins végül bizonyította, hogy tud igazi feszültséget/izgalmat kelteni, de erre egészen a végéig kellett várnunk. Csak remélni tudom, hogy a második kötetben kevesebb lesz a mellébeszélés, és történik is valami.
"Tekintetében tombolt a vágy, pusztító trópusi vihar ostromol így egy szigetet."
De ami igazán zavart a könyvben, az a fordítás volt. Annyira választékos akart lenni a fordító, hogy átesett a ló túloldalára. Azt még csak-csak elnézném, hogy Anna tűzdeli tele a mondanivalóját olyan szavakkal, mint "noha" és "azonban", de hogy Kaidan... és mindenki más... Egyébként is ki használja az "azonban"-t élő (pár)beszédben? Egy kis statisztika: a könyv 440 oldalas, erre jut 226 db "azonban"; elvileg minden második oldalra jut egy, gyakorlatilag volt olyan oldal, ahol háromszor is szerepelt.

Még egy apróság: nem tetszett az sem, hogy ennyire az arcomba tolta a szerző a bűnöket, ráadásul kiskorú szereplőkön keresztül. Jobban toleráltam volna, ha a karakterek mondjuk húsz év körüliek. Az volt a legdurvább, amikor (a 16 éves) Annát itatta az apja. Szinte még én éreztem magam rosszul.
"Ha az élet szerencsejáték, ahogy mindenki vallotta, én nyerni akartam. Az ég felé tártam a kezem.
Vegyetek be a játékba!"
Ez a könyv neked való, ha... elhatároztad, hogy minden Dream válogatás könyvet elolvasol. 16 év alatt senkinek sem ajánlanám, a már említett bűnök (főként a paráznaság) miatt. De amúgy rajtad áll, hogy megadod-e neki az esélyt. Lehet még ebből jó fantasy, csak le kell gyűrni ezt az első részt.

Trailer a könyvhöz


Képek forrása:
http://weheartit.com/entry/166400118
http://www.topinspired.com/top-10-ways-how-to-shoot-a-stunning-portrait/?crlt.pid=camp.IOfnQBqetiOE
http://www.supergoldenbakes.stfi.re/2014/12/festive-cocktails-red-queen.html?sf=djbblzb
https://hu.pinterest.com/pin/170010954656532839/
http://murphey.files.wordpress.com/2012/06/teepee.gif
https://hu.pinterest.com/pin/170010954654164679/
https://hu.pinterest.com/pin/301881981264511423/