Nikki Jefford: Entangled

Sorozat: Spellbound 1.

Oldalak száma: 282 oldal

Megjelenés éve: 2012

Kiadó: magánkiadás

ASIN: B007BCORJK

Besorolás: YA, fantasy, romantikus

Goodreads átlag: 72% (3,63)

Fülszöveg (saját fordítás):
(Vigyázz, spoileres!)

Graylee és Charlene Perez boszorkányikrek, de csupán egyetlen dologban értenek egyet: nem randiznak warlockkal.A nehézségek ott kezdődnek, amikor egy bizonyos fiatal warlock-gonosztevő elhatározza, hogy ő és Graylee összetartoznak, és nem átall mindenfélét (bizony, mágiát is!) bevetni, hogy lenyűgözze Grayt.

Charlene-t dobja a barátja. A lány azzal fenyegetőzik, hogy vagy magával, vagy Blake új csajával végez. Valahogy mégis Graylee végzi holtan.

Két hónappal a halála után, Gray Charlene testében ébred. Ki hibáztathatná a boszorkány-anyukát, hogy megpróbálja varázslattal visszahozni a lányát az életbe? Csak éppen valami rosszul sült el, és most Gray a testvérével osztozkodik egy testen: egyik nap ő, másik nap Charlene "élhet". Graynek nagyon gyorsan módot kell találnia arra, hogy visszatérjen a saját testébe, ugyanis Charlene örökre száműzni akarja Gray lelkét ebből a világból.

A pletykák szerint Raj McKenna sötét varázslatokban utazik. Szeretné megkaparintani Gray láthatatlanság-varázslatának titkát, akárcsak a lány szívét. Talán Raj az egyetlen, akinek elég hatalma van megállítani Charlene-t, és megmenteni Grayt az örök enyészettől.

Én és a könyv

Ekkor olvastam: 2017. október 21. -- november 11.

Őszinte leszek: ez a könyv csak a borítója (nem az új, hanem a régebbi, lásd lentebb) miatt került fel a Kindle-ömre. Még csak azt sem tudtam, miről szól, mert a fülszöveget sem olvastam el. Utóbb kiderült számomra, hogy ez egy boszorkányos YA lesz, és én ennek meg is örültem, mert a Bűbájos boszorkák óta nagy boszorkányrajongó vagyok, és ritkán akad boszis könyv a kezembe.

Véleményem

Az eredeti borító

Graylee és Charlene egypetéjű ikrek, de nem is lehetnének ennél különbözőbbek. Charlene népszerű lány; nem is barátnői, hanem követői vannak. Ehhez megfelelő attitűd is párosul: úgy képzeld el őt, mint a gonosz csajt a gimiben, aki pokollá tette az életed. Graylee szeret visszafogottabban öltözködni és viselkedni. Gray és Charlene csak három dologban osztozik: a kinézetükben, a boszorkányságban, és abban, hogy egyikük sem szeretne összejönni egy warlockkal.

A sztori ott kezdődik, hogy Charlene-nel szakít a barátja. Charlene először magával szeretne végezni, majd az exével, végül pedig azzal a csajjal, aki gonoszul elcsábította a szerelmét. Az édesanyja nem nézte volna ki a lányából, hogy a fenyegetését be is váltja, de Graynek azért volt róla fogalma. {Innentől a cselekmény SPOILERes, csak saját felelősségedre jelöld ki: Aztán Gray egy reggelen Charlene ágyában ébred, és a suliban derül ki számára, hogy Gray két hónapja halott. Most Gray és Charlene ugyanabban a testben él, és ez egyiküknek sem tetszik. Charlene és a kis pincsijei arra keresik a módot, hogy Gray lelkét örökre száműzzék a testéből, Gray és új barátai, Raj és Adrian pedig saját testet szeretnének a lánynak. Charlene egyre mocskosabban játszik, ezért nagyon kell sietniük, hogy Gray életben maradhasson.

Az ellenszenv szele már az első oldalon megcsapott: tudatosítottam magamban, hogy Charlene bizony egy gonosz ikertestvér. Oldalról oldalra utálatosabb lett, még úgy is, hogy egy idő után nem is tűnt fel a könyvben, mint szereplő. Graylee viszont annál szimpatikusabb volt: nem tökéletes, hanem olyan, amilyennek egy rendes tizenéves lánynak lennie kell: kedves, okos, talpraesett. Új barátját, Raj-ot nagyon megkedveltem; hamar kiderült, hogy nem az a gonosz warlock, akinek mindenki képzeli. Meghatott, ahogy a húgára vigyázott, és a szívem szakadt meg, hogy tiltották a kislánytól. Csak azt sajnálom egy kicsit, hogy nem tudtam olyan helyes srácnak elképzelni, mint amilyennek a szerző megteremtette; mindig Rajesh Koothrappali (Agymenők) jutott róla eszembe. A könyv harmadik főszereplője, Adrian nem sok nyomot hagyott bennem.

A könyv eleje nagyon vontatott volt, egészen addig, míg Graylee meg nem hal. Utána érdekesebbé válnak a dolgok, mi több, izgalmassá. Gray nagyon nehezen rakta össze, hogy mi történt vele, pedig - olvasóként - teljesen egyértelmű volt. Azok voltak a kedvenc részeim, amikor Graylee reggelente felébredt: utána mindig kiderült valami nagy disznóság a nővéréről (akit imádtam utálni). Még jobb lett, amikor Gray megunta Charlene szemétségeit, és egyre keményebben vágott neki vissza. Cicaharc! Kíváncsi voltam, hol van az a határ, amit már Charlene sem lép át, és rá kellett döbbennem, hogy neki olyan nincs.

A könyv elbírt volna valamivel több boszorkányságot is. Hiányzott belőle az a hangulat, ami általában átszövi a boszorkányos történeteket. Még a Modern boszorkányban is többet kaptam ebből a hangulatból, pedig nem hittem, hogy valaha az a könyv lesz a mércém. Itt aztán nem sok misztikum volt, inkább a testvérviszályra és a kibontakozó szerelemre ment rá a szerző.

A könyv lezárása tetszett, szerintem jó megoldást választott Nikki Jefford. Azt nem mondom, hogy meglepett volna, mert számítottam rá; mégis elégedetten fejeztem be a könyvet. A trilógia második része Duplicity címmel jelent meg, a fülszövege is ígéretes... de nem tudom még, hogy akarom-e folytatni.

Ha felkeltette az érdeklődésed, Amazonról ingyenesen letöltheted! :)

KATT IDE!

A sorozat további részei

1. Entangled

2. Duplicity

3. Enchantment

3,5. Holiday Magic