Sorozat: Denazen 1,5.Oldalak száma: 84 oldal
Megjelenés éve: 2014
Eredeti megjelenés: 2012
Fordította: Károlyi Eszter
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Vörös pöttyös
Eredeti cím: Untouched
Besorolás: YA, fantasy
Goodreads átlag: 80% (4,01)
Moly.hu átlag: 86%
Fülszöveg:
Kale napjait erőszak és halál töltötte be, mielőtt Dezzel találkozott. Gyilkoló fegyvernek használták a Denazen hatalomvágyó emberei, mert Hatos, kivételes képességgel rendelkezik. Van, aki örül ennek, nem úgy Kale. Kale érintése azonnali halált jelent.
Most azonban vele van Dez, a lány, akit meg tud érinteni, s ketten együtt felkutatják a Hatosokat, hogy figyelmeztessék őket a Denazen veszélyére. Kale a rabságból kikerülve a külvilággal ismerkedik, és igyekszik maga mögött hagyni sötét múltját. Alábecsülték azonban azt, amennyire a Deanazen vissza akarja őket szerezni.
Amikor Dez feláldozza magát, hogy megmentse az új Hatost, akit épp akkor mentettek meg, nehogy a cég kezébe kerüljön, Kale eltűnik. A Denazen mindent bevet a célja érdekében. Samsen jött el értük, a rémálom Kale múltjából, az egyetlen ember, akitől valaha igazán félt, és hamarosan világossá válik előttük, hogy megvan a maga hátborzongató terve.
Kale-nek minden kiképzésnél szerzett tudását be kell vetnie, hogy visszakapja Dezt és biztosítsa, hogy kijussanak szabadon… és élve. De elég lesz ez?
Én és a könyv
Ekkor olvastam: 2018. augusztus 19-20.
A sorozat első részét, az Érintés-t még 2014-ben olvastam, nem sokkal a csontkovács-kezelésem után; emlékszem, úgy be volt csípődve a derekam, lefeküdtem olvasni és nem tudtam felkelni. A második részt, a Mérgezés-t 2016 októberében olvastam el, másfél nap alatt. Az Érintés nélkül e két kötet között foglal helyet időrendben, és egy nagyon rövid történetet mesél el arról a napról, amikor Kale és Dez először találkoznak Kiernannel.
Véleményem
Kiernant a második kötetben (Toxic - Mérgezés) ismertük meg, mint Dez barátnőjét. Egyszer csak a csapat tagja lett, bár annyit megtudhattunk róla, hogy Dez akkor találkozott vele, amikor a nyáron Kale-el más Hatosokat (különleges képességű fiatalok, akik egy kísérlet eredményei) kutattak fel. Kiernan először nem bízott sem Kale-ben, sem Dezben, de ezt aligha róhatja fel neki bárki. Mégis esélyt ad arra, hogy a fiatalok elmondják, kik ők és mit akarnak. Együtt elmennek egy vidámparkba, és ott belebotlanak Kale legrosszabb rémálmába: aki ha egyszer a szemedbe nézett, bármire rá tud venni... akár arra is, hogy megöld a barátnőd.
Nyilván nem spoilerezek nagyot azzal, ha elmondom, hogy Kale természetesen nem fogja megölni Dezt (különben miről szólna a maradék két kötet?). Ám ettől még nem kevésbé izgalmas ez a rövid történet. Minden benne van, amit egyébként a sorozatban szeretünk: adrenalin, különleges képességek, verekedés, szópárbaj, tesztoszteron. Utóbbi annál is inkább, hiszen ez a köztes kötet Kale szemszögéből íródott.
"Épp az előző héten mondtam neki, hogy a csókolózás az, amit második legjobban szeretek. Az első… arról azt mondta, nem illik másoknak beszélni."
"Az emberek próbálnak helyet adni egymásnak – amit én sosem fogok érteni. Ha van lehetőségük megérinteni valakit, miért nem teszik? Pedig elképesztően jó érzés."
"Dez szemében én fantasztikus fickó voltam. Azt mondta, erős vagyok és bátor. Na jó. Ő nyilván elfogult volt, de ez nem számított. Ha rám nézett azzal a szerelemmel és bizalommal teli szemével, meg akartam neki felelni. Muszáj volt olyannak lennem, amilyennek szeretne."
Ami Kale-t illeti: én akkor sem értem, mit imádnak rajta annyian hölgytársaim. Még mindig sokat kell tanulnia az emberekről, a tudatlansága aranyos, de szánom-bánom, többször is eszembe jutott a "gyerekes" szó. Ez a gyerekesség szerencsére mindig elpárolog, amikor akcióra kerül sor. Mint karaktert kedvelem, de semmi több. Dezzel nem is tudom, hányadán állok: az első kötetben nem annyira bírtam, a másodikban meg túlságosan beleéltem magam a szerepébe, ekkor közelebb került hozzám. Az Érintés nélkül-ben semmi extra, tette a dolgát és ennyi. Kiernan... őt nem ismertem meg annyira, hogy véleményt alkothassak róla. Szimpatikus, az alapján, amennyit itt és a Mérgezés-ben olvastam róla.
Általában úgy viszonyulok a kiegészítő kötetekhez, hogy jó, majd egyszer elolvasom, de nem különösebben izgat. Csak most kezdem felfedezni, micsoda gyöngyszemek is ezek! Visszatérhetek egy remek sorozat világába, nem kell napokra (hetekre) elköteleznem magam egyetlen történet mellett; rövid, gyorsan olvasható, ebből kifolyólag intenzívebb is, hisz nincs hely a rizsálásra. Ez a "gyorsan, valami finomat" esete, és erre tökéletesen meg is felel.
A sorozat részei
1,5. Untouched - Érintés nélkül
2,5. Faceless
3. Tremble - Remegés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése