(A rossz lányok nem halnak meg 1.)
Amikor Alexis kishúga, Kasey megszállottjává
válik egy antik babának, Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal. Kasey
egyébként is fura lány. Alexist is furának tartják az iskolatársai, szülei, és
még a saját fura haverjai is.
A dolgok azonban egyre furcsábbak lesznek, amikor
a régi házban, ahol élnek, különös dolgok kezdenek történni. Ajtók nyílnak és
csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló
úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
Kasey is megváltozik. Kék szeme zöld lesz,
régiesen kezd beszélni, és egyre gyakoribbak nála az emlékezetkiesések.
Az ő ellenséges viselkedése a legnyugtalanítóbb
az egészben. Az addig kedves, babázó kislány eltűnik, az új Kasey pedig folyton
dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát – de mi van, ha a zöld
szemű lány már nem is Kasey?
A horrorfilmek iránt
eléggé ambivalens érzelmeket táplálok: egyrészt gyűlölök megijedni, másrészt
vonzanak a természetfeletti rejtélyek. Ezért is gondoltam ezt a könyvet tuti
befutónak: adott a rejtély és a borzongás, de YA műfajba burkolva.
Jó is volt, és
tetszett, de néhány értékelés alapján mégis ütősebbre számítottam. Hiába
olvastam éjszakánként, nem rettegtem, miközben sötétben járkáltam a házunkban.
Félreértés ne essék, nem bánom is bánom :D de így most kiderült, hogy valamivel
komolyabbat is képes elviselni a törékeny idegrendszerem.
A paranormális szálon
kívül volt még valami hihetetlen
ebben a történetben: az pedig a kapcsolatok alakulása. Oké, szerelem alakulhat
ki egy véletlen balesetből, aláírom… De szerintem, ha a húgom csúnyán
rávicsorogna egy csajra, akivel kölcsönösen nem bírjuk egymást, utóbbi nem
rohanna hozzám, hogy segítsen megfékezni a hugicát, akibe démon költözött.
(Próbálná is meg… :P)
Eddig úgy néz ki
szegény értékelésem, mintha eléggé csalódtam volna a könyvben, úgyhogy most
beszélek kicsit a pozitívumokról is. Tetszett a rejtélyes történet, amire a
cselekmény épült – ha „barna hangoktól” és hirtelen hatásoktól mentesen filmre
vinnék, szívesen meg is nézném. Valamint a borítóért is odavagyok (csak azt nem
értem, miért domborították ki rajta a lány fél fejét).
Kedves Könyvmolyképző
Kiadó! Érdeklődnék, mikorra várható a következő rész magyar megjelenése.
Szeretném a polcomon tudni a trilógiát, ha netán egy kis hátborzongató élményre
várnék!
A
következő rész tartalmából (saját fordítás):
Alexisről a legkevésbé
sem gondolhatnád, hogy eladná a lelkét szépségért és népszerűségért. Főleg
azután, hogy mindent megkapott, amire csak vágyott: egy imádnivaló pasit, a
tökéletes legjobb barátnőt… És a családot, ami végre visszatérhet a normális
kerékvágásba – azután, hogy Kasey-t megszállta egy gonosz lélek.
Kasey ekkor beszámol
Alexisnek a rejtélyes klubról, ahová csatlakozott, valamint egy esküről, amit
egy Aralt nevű idegennek tett. Alexis és legjobb barátnője, Megan aggódni
kezdenek Kasey miatt, és elhatározzák, hogy ők is csatlakoznak a Napfény
Klubhoz. Aralt eleinte ártalmatlannak
tűnik, és Alexis kipróbál egy új – ezúttal normális – külsőt, amivel sikert
arat.
Bár a Napfény Klub
kívülről tökéletesnek tűnhet, belül szétporlad, és hamarosan Alexis azon kapja
magát, hogy saját belső démonaival küzd. Alig tudja felidézni, miért
csatlakozott a klubhoz. Biztosan nem azért, hogy tönkretegye Aralt-ot… ugyan
miért is bántana valakit, aki oly sokat tett érte, és oly keveset kért cserébe?
Én valami ijesztőbbre számítottam, az elején nagyon féltem (amikor elkezdőtött ez az egész). Először nem értettem, hogy mi van? ha Shara felnőtt korában lett öngyilkos, akkor hogy halt meg 11 évesen? Aztán rájöttem, hogy van Shara és Sarah. A vége nem tetszett (vagyis a boldog befejezés), én valami ütősebbre számítottam és valami kiszámíthatatlanabbra.
VálaszTörlésHát én sem tojtam be az ágyikómba :D Tudom Neked ajánlani A titkok kulcsa című filmet Kate Hudsonnal a főszerepben:http://www.port.hu/a_titkok_kulcsa_the_skeleton_key/pls/fi/films.film_page?i_film_id=70372&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2
TörlésVan benne rejtély, akció, és éppen annyi borzongás, amit még én is el tudok viselni. Egyszer ijedtem csak meg, de akkor nagyon :D És a vége... nagyon ütős és egyáltalán nem kiszámítható :)) Na, pontosan ilyen élményt vártam én ettől a könyvtől.