2015. július 26., vasárnap

Jamie McGuire: Red Hill



Én és a könyv

Már megjelenésekor szemet vetettem rá, és valamivel később meg is rendeltem a kiadótól, az Elidegenítve mellett. Azóta több mint fél év telt el, és nem került sorra, de aztán elindítottam a Book Bloggers' Challenge-et, és Ladybird a Red Hillt választotta nekem, mert neki nagyon tetszett. Az ő értékelését itt olvashatjátok.

Véleményem

Nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet, de sajnos nem hatott rám. Kitört a vírus, elkezdődik az öldöklés, és egy időre ezzel le is van tudva az izgalom. Scarlet egyenesen a borzalomba rohan, hogy eljusson a lányaihoz. Nathan mindent megtesz, hogy lányát, Zoet biztonságban tudja, így menekül a szinte biztonságos erődből. Miranda és kis csapata az apjukhoz tartanak a Red Hill farmra. Az alapötlet nagyon is tetszik, de a kivitelezés nem tette a kedvencemmé.

Kezdjük ott, hogy én félni akartam, érezni a feszültséget, a halál szagát, és egy pici reményt a reménytelenségben. Nos, feszültség helyett hisztit kaptam, a halál szaga helyett egy olyan világot, ahol egészen kicsi gyerekek is túlélik egyedül, 95% reménytelenség helyett pedig 95% reményt. Nem volt miért izgulnom, nem váltott ki belőlem érzelmeket. A könyv nagy része túl vontatott, nagy horderejű esemény nem történik. A zombis jelenetek a gyengébb idegzetűek számára is elviselhetőek; a könyv feléig el sem fintorodtam.

Az első érzelem a 260. oldalon jelent meg bennem, amikor feltűnt Kevin és a "lánya". Az is jobb lett volna, ha legalább meglepődhetek, de sajnos a titkuk nyilvánvaló volt; a szerző a POV karakterek gondolatai által éreztette, hogy mi nem stimmel. A következő érzelemhullám az epilógusban ért, amikor a szerző "bombát robbantott". Magamban könyörögtem a szerzőnek, hogy NE így legyen vége, mert az kegyetlenség lett volna, végül megnyugodtam, a zárójelenettel egészen ki vagyok békülve.

Amúgy nem a Red Hill volt az első zombis olvasmányom (hanem a második), szóval van minimális viszonyítási alapom. Jobb lett volna előbb ezt olvasni, és csak utána az Éles helyzetet. A Red Hill tökéletes viszont arra, hogy bevezesse az olvasókat a zombik világába. (Az Éles helyzet nekem, kezdő zombiapokalipszis-túlélőnek kissé "mélyvíz" volt). Így azoknak ajánlanám a Red Hillt, akiket valamilyen szinten vonzanak a világvége-történetek, de a kőkemény zombis könyvektől tartanak.

Ui1.: A könyvben a szereplők a hőséggel (is) küzdenek. Ezt nagyon is át tudtam érezni tegnap, amikor egész nap tüzet okádott a ventillátor.
Ui2.: Nézzétek meg a könyv trailerét lentebb! :)

A könyv trailere

1 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy neked nem jött be annyira. :( Lehet rám azért hatott olyan nagyon, mert amikor olvastam épp Walking Dead lázban égtem. :)
    Az Éles helyzettel kapcsolatban megértelek, nekem is nagy kedvencem az a könyv! Az biztos, hogy abban több a leírás, az érzelmi mélység és az izgalom. :)

    VálaszTörlés