Sorozat: Bright Side 1.Oldalak száma: 496 oldal
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2014
Fordította: Bótyik Bettina Zora
Kiadó: WOW
Eredeti cím: Bright Side
ISBN: 9786158027076
Műfaj: New Adult, romantikus
Goodreads átlag: 4,47 / 5
Moly.hu átlag: 95%
Fülszöveg:
Titkok. Mindenkinek van egy.
Némelyik nagyobb, mint a másik.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Míg más elpusztít.
Kate Sedgwick élete minden, csak nem átlagos. Megrázó veszteségeken és tragédiákon ment keresztül, mégis sikerült megőriznie az optimizmusát, és továbbra is mindenben a szépet keresi (elvégre megvan az oka, miért szólítja Bright Side-nak a legjobb barátja, Gus). Kate erős akaratú, vicces, okos és rendkívül tehetséges zenész. Aki soha nem hitt a szerelemben. Ezért, amikor elhagyja San Diegót, hogy egy kisvárosi főiskolán folytassa tanulmányait Minnesotában, egyáltalán nem számít arra, hogy beleszeret Keller Banksbe. Mindkettejükben fellángolnak az érzelmek.
Mindketten harcolnak ellene.
Mindketten titkolnak valamit.
És amikor a titkokra fény derül…
Némelyik meggyógyít…
Én és a könyv
Olvasva: 2017. január 3-13.
Az első olvasmányom 2017-ben. A "Te választod ki, hogy mit olvassak"-kihívás januári fordulójára választotta nekem a könyvet egy molytársam. Amikor hozzákezdtem a könyvhöz, nagyon nem tudtam, mit várhatnék tőle. Nem olvastam előtte fülszöveget, csak annyit tudtam róla, hogy nagyon dicsérik; és ez elég volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésem.
Véleményem
Úgy gondolom, úgy volt tökéletes az olvasásélmény, hogy nem ismertem az alapsztorit; ezért ide sem fogom leírni. Mint utólag kiderült, a fülszöveg sem lő le semmi fontosat.
Kezdjük mindjárt az első benyomással: a borítóval. Imádom a gyönyörű könyvborítókat, molyon egy polcra is gyűjtöm őket. A Bright Side borítója nem tartozik közéjük, mégis nagyon tetszik; nem kinézetre, hanem mert annyira passzol a könyvhöz. A narancssárga Kate kedvenc színe, az óceán feletti naplementére emlékezteti. A hegedűnek is jelentése van; Kate valaha hegedült, csak végül közbeszólt az élet.
"Sokan elmennek a boldogság mellett, nem figyelnek rá, halogatják, mert egy olyan időre várnak, ami talán el sem jön. Ne fecséreld el az idődet, mert akkor lehet, hogy lemaradsz egy fantasztikus pillanatról egy olyan holnap miatt, amire nincs garancia."
Még soha nem fordult elő - idáig -, hogy egy női főszereplő elvarázsolt volna, de Kate Sedgwick esetében pontosan ez történt. Az a lány maga a napsütés, nyár, kisbaba-kacaj, és minden, ami az életben örömet ad. Elképesztő ez az életöröm, optimizmus és szeretet, ami belőle árad, pedig ha valakinek nehéz élet jutott, akkor az ő. És akkor még nem is meséltem arról, hogy milyen hatással van a környezetére. Kate olyan emberekkel veszi körbe magát, akiknek ilyen-olyan problémái vannak; nem tudatosan, egyszerűen csak vonzódik hozzájuk, akár a mágnes. Kate mindenkit megment: azt is, aki akarja, azt is, aki nem, és azt is, aki nem is sejti, hogy meg kell őt menteni.
"Annyira boldoggá tesz, amikor valaki rátalál az ilyen szerelemre. Mert ez ritka. Az emberek általában nem veszik az időt és a fáradtságot arra, hogy keressék. Vagy túl könnyen elengedik. Vagy nem tudják, milyen értékes, amikor megtalálják."
A főszereplő Kate, többnyire az ő szemszögéből követjük az eseményeket. Néhány fejezetet Kellertől is kapunk, aki Kate szerelmévé lép elő a történet során. Kellert kedveltem, de nem tett rám olyan mély benyomást, mint Gus (Kate legjobb barátja). Egy sor egyéb szereplőt ismerünk még meg (az elmaradhatatlan meleg haver srácot, például), Kate barátait, akik igazán jó barátok, de semmi többet nem tudok róluk elmondani. Láthatatlanok maradtak volna, ha Kate nem emeli ki őket a többiek közül.
Cselekményt nem kell keresni a könyvben, mert az nincs. Kate főiskolára megy, emberekkel találkozik, barátkozik össze, szerelmes lesz, és ennyi. A könyvben nincs semmi izgalmas, nem annyira szórakoztat, mintsem tanít. Megtanít, hogyan élvezd az életed úgy is, ha a nyakadba szakad egy mázsa fekália. Hogyan értékeld mindazt, ami jó, ahelyett, hogy a rosszra koncentrálnál. Újra észreveszed az élet napos oldalát.
"Nem akarok keseregni, mert igazából… elég király életem van.
Ma még fergeteges az életem.
Nem akarok a holnapra gondolni.
Vagy a holnaputánra.
Úgyhogy még egyszer elismétlem magamban: Ma még fergeteges az életem."
 |
| Kim Holden [Forrás] |
Nem szoktam könyvön sírni (mert ritkán olvasok szomorú könyveket), de most kétszer is eleredtek a könnyeim. Pedig Kim Holden kitett magáért, nem hagyta, hogy a történetre szomorú könyvként emlékezzünk. Ha visszagondolok a Bright Side-ra, nem a könnyek fognak eszembe jutni, hanem az életöröm, ami belőle sugárzik.
Nem mondom, hogy engem annyira megváltoztatott volna a Bright Side, de elgondolkodtam azon, mi miatt panaszkodom néha; át kellett értékelnem a dolgokat magamban, hiszen az én életem nagyon távol áll a nehéz élettől. Minden tiszteletem azoké, akik mindenben meglátják a szépet, és azon leszek, hogy egyszer én is közéjük tartozzak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése