Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég

Sorozat: -
Oldalak száma: 380 oldal
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2014
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Vörös pöttyös
Eredeti cím: Black Ice
ISBN: 9789633994412
Műfaj: krimi, romantikus, YA, thriller
Goodreads átlag: 3,88 / 5
Moly.hu átlag: 92%

Fülszöveg:

Britt Pheiffer felkészült, hogy hátizsákkal hódítsa meg a Teton-hegységet – arra azonban nem készült fel, hogy a gondolataiban még mindig kísértő exbarátja is csatlakozzon hozzá. Mielőtt Britt tisztázhatná magában, mit érez Calvin iránt, egy váratlan hóvihar miatt menedéket kényszerül kérni egy hegyi kunyhóban. A jóképű, segítőkész lakók azonban szökésben vannak. Túszul ejtik és arra kényszerítik Brittet, hogy vezesse le őket a hegyről. Britt tudja, életben kell maradnia, hogy Calvin megtalálja. A helyzetet tovább bonyolítja, amikor Britt rábukkan egy korábban itt elkövetett gyilkosságsorozat vérfagyasztó bizonyítékára – ami őt magát is célponttá változtatja. 

Azonban semmi sem az, aminek látszik, és mindenki titkolózik – még Mason, az egyik emberrabló is. A kedvessége zavarba ejti Brittet. Mason vajon ellenség? Vagy szövetséges?

Én és a könyv

Olvasva: 2017. február 13-17.

Különösebb történetem nincs a könyvvel. Várólistára tettem, kiválasztották egy kihívásra, elolvastam és ennyi.

Véleményem

"– Ne ess pánikba! – mondtam ki halkan, gondolva, hogy ez kiváló első lépésnek tűnik a siker felé vezető úton.

– Zuhog az eső, meghalt a mobilhálózat, és itt ülünk a hegység közepén. Ne essünk pánikba, hát persze – vágta rá Korbie."

Április. Lauren a családjával a Teton-hegységbe utazik. Este inni megy, a bárból egy férfival távozik. Soha többé nem tér haza.

Egy évvel később. Britt a barátnőjével és annak bátyjával, Calvinnel a Teton-hegységbe utazik. Britt és Korbie éppen úton vannak felfelé, amikor hatalmas hóvihar kerekedik. Kénytelenek elhagyni az autót, hogy menedéket találjanak. Egy házra akadnak, két jóképű sráccal. Hamarosan a fiúk megfenyegetik Brittet, hogy vezesse le őket a hegyről. Vajon hazatérnek valaha, vagy Lauren sorsára jutnak?

Becca Fitzpatrick nem tétovázik; már az első fejezetet olyannak írta meg, hogy feltétlenül folytatni akard a könyvet: Lauren eltűnésének lehetünk szemtanúi. Az első gondolatom az volt: remélem, hogy nem Lauren lesz a főszereplő! (Kiderült volna a fülszövegből, de nem olvastam el előtte.) Nem bírom az olyan lányokat, akiket az motivál, hogyan tudnának ártani a szüleiknek. Lauren pontosan ilyen, inni is csak azért ment, hogy másnap sírni láthassa az anyját. Talán sírt is, de ezt már nem tudhattuk meg.

A könyv további része Brittet követi, aki első ránézésre sokkal szimpatikusabb volt. Aztán alakult a véleményem: először gyerekesnek találtam, de a hegyen töltött napok alatt hatalmas jellemfejlődésen ment keresztül. Az elején Calvinbe szerelmes - mi több, őt tartja a nagy Ő-nek, és a hegyen, amíg az életéért küzd, a Calvinhez fűződő emlékei tartják benne a lelket. Aztán az illúzió lassacskán szertefoszlik... Talán Calvin nem is az a romantikus hős, akiről Britt álmodozik. Talán az egyik emberrabló, Mason sem az a rosszfiú, akinek mutatja magát.

(Itt szeretném kifejezni mélységes utálatomat a Versteeg család iránt. Azt még megértem, Britt hogyan tudott beleszeretni Calvinbe, de mégis hogyan tudta elviselni Korbie-t? Hála az égnek, Korbie nem szerepel sokáig, de ennyi is sok volt belőle, a vérnyomásom emelkedni kezdett, ha csak megszólalt.)

A Tükörjég nem egy tipikus YA-regény. Szokatlan a helyszín, a főhős és az alapszituáció megválasztása is, plusz sokkal több vér folyik benne. Nagyon bele tudtam élni magam; pár fejezet után elaludtam (nem azért, mert unalmas, csak nagyon fáradt voltam), és továbbálmodtam a történetet. A hegyekben ragadni egy jó pasival ítéletidőben... lehetne romantikus is, de ebben a könyvben veszélyes és rémisztő.

A cselekmény egyáltalán nem unalmas, de nem is túl pörgős. Mindig, amikor kissé kezdenek belassulni az események, történik valami, és újra megemeli a feszültséget. Egy nagy bajom van csak: kiszámítható a történet. Én úgy gondolkodom, hogy sosem az a gyilkos, akiről a szerző el akarja hitetni. Egy jó krimiben egy csomó gyanúsítható alakot vonultatnak fel; itt nem volt túl sok választás, és sajnos az elméletem beigazolódott, nem ért meglepetés a végén.

Az utolsó fejezet nagyon tetszett: éles ellentétben áll a könyv többi részével. A havas hegycsúcsok helyett tengerpart, sötét éjszaka helyett naplemente, hó helyett homok. Ó, és az ördögi Korbie helyett a vicces és aranyos Caz. Calvin helyett... valaki olyan, akit nagyon szívesen láttam Britt oldalán. :)

Kedvencem ugyan nem lett a Tükörjég, de jó könyv volt, egészen lekötött. Amikor nem olvastam, akkor is a szereplőkön gondolkodtam; a hatalmába kerített. Tizenhat éven felülieknek ajánlanám, mert elég sok benne a brutalitás. Olvasd el, ha már unod a sok aranyos romantikus sztorit, és valami keményebbre vágysz!

"Tudod, mindenkinek szüksége van néha egy hóviharra… egy élet–halál tapasztalatra."