Sorozat: -Oldalak száma: 304 oldal
Megjelenés éve: 2017
Eredeti megjelenés: 2015
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadó: Menő Könyvek
Eredeti cím: The Fill-In Boyfriend
Besorolás: YA, romantikus
Goodreads átlag: 3,92
Moly.hu átlag: 88%
Fülszöveg:
Giával az iskolai bál kezdete előtt fél órával szakít a pasija, ezért kétségbeesésében vakmerő lépésre szánja el magát. Arra kér egy vadidegen srácot, játssza el egy estére, hogy járnak. A terv egyszerű: két óra, pár kegyes hazugság a barátnőknek. A baj csak az, hogy Gia nem tudja kiverni a fejéből a helyes ismeretlent. Aztán az élet úgy hozza, hogy viszonozhatja a szívességet … Tényleg egyre fontosabbak lesznek egymásnak, vagy kamu az egész? Alapulhat-e bármi is hazugságon? Mit gondolnak majd a barátnői, ha kiderül az igazság? Tényleg ennyire számít, hogy ki mit gondol?
Kasie West szellemes és csodálatosan romantikus regényének főhőse egy hirtelen ötlet miatt óriási galibába keveredik, és az élete fenekestül felfordul. Vajon sikerül újra megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?
Én és a könyv
Ekkor olvastam: 2018. szeptember 22. → szeptember 30.
A borító egy nyári hangulatú szerelmi történetet sejtetett, ez alapján tettem várólistára. A "Te választod ki, hogy mit olvassak"-kihívásra (TVK) választották nekem még 2018 szeptemberében.
Véleményem
Gia egy felszínes gimnazista liba, aki ugyanilyen kétbites libákat gyűjtött barátnőkként maga köré. Gia a falkavezér, de kezd rezegni a léc a hatalma alatt. Azzal próbálja megtartani a pozícióját, hogy összeszedett egy egyetemista srácot, akit most végre bemutathat a "barátnőinek", ezzel bizonyítva, hogy még mindig ő a numero uno a csapatban. Csak hogy a srác, Brian nem teljesen analfabéta, és ráérez, hogy Giának ő nem több egy jóképű trófeánál; a döntő pillanatban, a bál estéjén úgy dönt, ebből ő nem kér.
Gia teljesen összeroskad... nincs már egyetemista pasija, már nem felsőbbrendű, mi több... a lányok talán el sem fogják hinni, hogy valaha is jártak, ami aztán végleg alá fogja ásni az uralkodását. És ekkor bukkant fel a rejtélyes idegen, aki megsajnálta a zokogó lányt. Gia ki is használta az adódó alkalmat, és rábeszélte a fiút, hogy játssza el Brian szerepét a többiek előtt. A srác végül beleegyezik, csak egy estéről van szó; Gia ezzel megkezdi hosszú hazugságsorozatát a barátnői előtt, akik kétkednek ugyan, de - egyelőre - hisznek neki.
"Gyakran vadidegenektől várjuk a visszaigazolást. Nem számít, ki lájkol. Csak az, hogy hányan."
Az élet ezután megy tovább, amíg egy különc lány, Reb fel nem keresi Giát. Ő az ál-Brian húga, aki pontosan tudja Giáról, hogy milyen ember. Most mégis a segítségét kéri: játssza el most ő a bátyja barátnőjének szerepét, és menjenek el együtt a fiú volt barátnőjének a bulijára. Gia rábólint; azóta sem tudta kiverni a fejéből a fiút.
A hazugságháló tovább terebélyesedik, eközben Gia és ál-Brian (valójában Hayden) egyre közelebb kerülnek egymáshoz; legalább a vonzalmat nem kell megjátszaniuk. Gia egyre távolodik a barátnőitől, inkább Rebbel és Haydennel tölti az idejét, és lassan rájön, hogy milyen felszínes is volt idáig.
A Szívességből szerelem egy kedves, többnyire ártatlan, egyszer olvasós történet. Nem az a fajta könyv, ami mély nyomot hagy az emberben, hanem amit elolvasol, közben kikapcsolódsz, aztán szépen elfelejted. Ez az oka annak, hogy egy évvel a befejezése után nagyon keresnem kell a szavakat, hogy mit is írhatnék róla.
Nem szokásom könyvet félbehagyni; végigolvasom, ha gyötrődök is vele (volt egy pár kivétel, főleg a végzős kötelezők, de az más tészta). Na, ezzel kínlódtam is az első fejezetben. Nem azért, mert rossz volt; sőt, vitt előre a történet, de a főszereplőt nagyon nem kedveltem (= kedvem támadt megigazítani a frizuráját). Az, ahogy bárkit kihasznál, csak hogy minden tökéletesen úgy menjen, ahogy ő kitalálta, és hogy nem lehet neki nemet mondani, mert egyszerűen nem képes elfogadni... az ilyen ember kihoz a sodromból. Nem is értem, hogy tudta őt megszeretni Hayden, aki Giával szemben egy tündéri srác, okos, intelligens, humoros és tehetséges. Miatta, és a húga, Reb miatt volt érdemes elolvasni ezt a könyvet.
"Hát ilyen érzés közel engedni valakit – döbbentem rá. Igazán megismerni, és hagyni, hogy ő is megismerjen. Azt akartam, hogy soha senkinek ne legyen többé ekkora hatalma az érzéseim felett. Biztonságosabb, ha mindent megtartok magamnak, ha nem hagyom elmélyülni az érzéseimet. Úgy mindig jobb a vége."
Én egész végig azt vártam, mikor szakad már Gia nyakába az a sok széklet, amit ő maga kavart. Voltak necces pillanatok, amikor leomolhatott volna a hazugságtorony, de valahogy mindig megúszta. A karmában nem hiszek, az csak a mesékben van, mint pl. ez a történet: Gia is megkapta a büntetését, csak nem onnan, ahonnan várta. Kár, hogy addigra már jó úton járt a változás felé. A drámakirálynőből egy egész rendes fiatal lány lett a végére.
Gia "lehengerlő" személyisége ellenére a könyv olvastatja magát, és nagyon kellemes nyári hangulata van. Általában azt szeretem, ha az olvasmányaim egy külön világba visznek el (pl. fantasy, sci-fi, disztópia), de alkalmanként jól tud esni egy egyszerű romantikus történet is. Utóbbi kategóriában pedig nem is volt olyan rossz a Szívességből szerelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése