Anna Lyndsey: Lány a sötétben

Sorozat: -
Oldalak száma: 348 oldal
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2015
Fordította: Farkas Krisztina
Kiadó: Libri
Eredeti cím: Girl in the Dark
ISBN: 9789633103593
Műfaj: memoár
Goodreads átlag: 3,61 / 5
Moly.hu átlag: 79%

Fülszöveg:

Anna normális életet élt: az ambiciózus brit lány keményen dolgozott köztisztviselőként, épp lakást vásárolt és szerelembe esett, amikor is nyomasztó tüneteket kezdett észlelni magán. Ahányszor csak bekapcsolta a komputerét, az arca égni kezdett, idővel pedig már semmilyen mesterséges fényt nem viselt el a szervezete, sőt a napfényre is allergiássá vált.

Most, kilenc évvel az első szimptómák jelentkezése után, Anna – ha rosszabbodik az állapota – egy befüggönyözött lakásban él teljes sötétségben, és csak szürkületkor és hajnalban merészkedik az utcára. Hogy ez az ingerszegény élet milyen is valójában, arról vall az igaz történet alapján született Lány a sötétben.

Az írói álnév mögött megnyilvánuló elbeszélő saját tapasztalatait osztja meg velünk, és miközben sötét gondolatait sem titkolja el előlünk, együtt fedezhetjük fel vele a színeket is ebben a kietlennek tetsző világban. Mi több, megláthatjuk a fényt is, hiszen a könyv nem csupán életrajzi regény, de egy csodás szerelem története is.

Én és a könyv

Olvasva: 2016. március 23. -- március 31.

A könyvet a húgomtól kaptam karácsonyra, és ebben több meglepetés is volt: egyrészt, hogy ajándékot vett nekem, másrészt, hogy ráadásul könyvet, harmadrészt: bár egész nap a moly.hu-t bújom, a Lány a sötétben-nel egyáltalán nem találkoztam korábban.

Véleményem

Anna története nagyon különleges: egy ismeretlen bőrbetegség tör rá, aminek "köszönhetően" csaknem lehetetlenné válik az élete. Először csak a számítógépet kell mellőznie, később minden olyan eszközt, ami mesterséges fényt bocsát ki, végül pedig a napfény elől is bujkálnia kell. Elveszíti az állását, és magáról sem tud többé gondoskodni. A magány örökös társa lesz, annak ellenére is, hogy egy fantasztikus férfi, Pete támogatja őt.

Betegsége csak azért nem teperi le, mert Pete nem hagyja: vigyáz Annára, és az életét teljesen az új körülményekhez alakítja. Elviseli, hogy egy sötét házban kell élnie egy olyan nővel, aki hátráltatja őt, aki nem lehet teljes értékű társa, aki sohasem szülhet neki gyereket. Sőt, nem csupán elviseli; sosem teszi szóvá, és mindennel együtt elfogadja és szereti Annát. (Most mondja valaki, hogy minden pasi egyforma!)

Imádtam, hogy Pete mennyi mindent megtett, hogy ki tudja kicsit mozdítani szerelmét. A kedvencem az volt, amikor egy rózsakertbe látogattak el, zárás után. Szinte megkönnyeztem, annyira romantikus volt, és annyira örültem, hogy a körülmények ellenére megtalálják a boldogságot a maguk szűk, sötét világában.

Az tette igazán szívszorítóvá a történetet, hogy tudtam: Anna tényleg létezik (csak más néven), tényleg ennyire beteg, és tényleg meg kellett küzdenie mindazzal, amit a könyvében elmesélt nekünk. A legnagyobb meglepetést viszont a könyv vége okozta: egyáltalán nem erre számítottam, és szomorúan csuktam be azt.

A könyv csupán két fejezetből áll, de azon belül vannak rövidebb szösszenetek, mind külön címet kapott. Van, amelyik fél oldal, és van, ami három-négy oldalt is kitesz. A témák változatosak: kirándulás, beszélgetések, anyagi nehézségek, remény, magány, és az öngyilkosság is megfordult Anna fejében. Amiről mindenképp szeretnék mesélni, az a "Játékok a sötétben" című fejezetek. Anna különösen ingerszegény életet él: a teljes sötétségben nem sok mindennel tudja elfoglalni magát; beszélgethet (amikor van kivel), hangoskönyvet hallgathat, vagy szójátékokat játszhat, akár egyedül. Ilyen játék pl. amikor egy ötbetűs szót betűnként kell kicserélni egy másik, teljesen különböző szóra, úgy, hogy minden egyes szó értelmes legyen. Ezen fejezetek lefordításáért dicséret illeti a fordítót: nem volt könnyű dolga!

Ami számomra nagyon zavaró volt, hogy Anna nem időrendben írta a könyvet, inkább csapongóan: ami épp eszébe jutott. Nem hányom a szemére, hogy kilenc év távlatából nem tudta sorrendben leírni a dolgokat, csak azt mondom, hogy az én agyam mindenképp úgy akarta értelmezni. Sokat segített a köny végén lévő diagram: Anna az idő függvényében ábrázolta, mikor mennyire bírta a fényt. Az ábrán megjelölt bizonyos eseményeket, pl. lakókocsis nyaralás, esküvő, szteroidos kezelés, stb. és láthatjuk: a kirándulás után sokat javult az állapota, míg a szteroidos kezelés hatására évekre visszaszorult a teljes sötétségbe.

Kívülről is igényes kiadás a könyv: kemény fedeles, belevarrt könyvjelzővel, a védőborítón lévő csillagok pedig ezüstösen csillognak. Amikor először megláttam, nem gondoltam, hogy a benne lévő történet ilyen szívfacsaró lesz.

Nem szoktam memoárt olvasni, és ha a húgomtól nem kapom meg, valószínűleg sosem jutott volna el hozzám Anna törtenete. A könyv kívül esik a komfortzónámon, de néha nem árt kilépni és szétnézni, hátha kincsre bukkanunk. A Lány a sötétben sajnos nálam nem tartozik ebbe a kategóriába, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Akit érdekel egy igazán erős lány túlélése egy sötét, magányos világban, olvassa csak el bátran! Anna történetéből mind erőt meríthetünk, és megtanuljuk értékelni azokat a dolgokat, amik eddig tán fel sem tűntek.