Sorozat: Caraval 1.
Oldalak száma: 470 oldal
Megjelenés éve: 2017
Eredeti megjelenés: 2017
Fordította: Falcsik Mari
Kiadó: Libri
Kiadói sorozat: Insomnia
Eredeti cím: Caraval
ISBN: 9789633107775
Besorolás: YA, fantasy, romantikus
Goodreads átlag: 79% (3,95)
Moly.hu átlag: 89%
Fülszöveg:
Scarlett Dragna eddig még egyetlen napot sem töltött távol attól a kicsi szigettől, ahol ő és a húga, Tella, hatalmaskodó, kegyetlen apjuk keze alatt felnövekedtek. A történet azzal indul, hogy az apa házasságra kényszerítené Scarlettet, ami egyszeriben véget vetne a lány hosszú évek óta tartó álmodozásának a messzi szigeten zajló Caravalról, a földkerekség legvarázslatosabb előadásáról, amelynek közönsége szintén a játék résztvevőjévé válhat.
Azonban épp ebben az évben végül megérkezik a várva várt meghívó, amiről Scarlett annyit álmodozott. Tella elhatározza, hogy elmegy a Caravalra, és egy titokzatos matrózzal elraboltatja Scarlettet is. Csakhogy amint odaérnek, kiderül, hogy Tella eltűnt: az ő elrablója a Caraval ördögien mesteri szervezője, Legend. Scarlett hamarosan megérti, hogy a húga az idei Caraval kulcsfigurája, az egész játék körülötte forog: az lesz a győztes, aki Tellát megtalálja.
Scarlett többször is végighallgatja a figyelmeztetést: bármi is történjék a Caraval során, az mind csak a fantasztikusan kidolgozott előadás része, de ő, szegény, még be se lépett, máris bábuként kezd lépkedni a mágia és a szívfájdító szerelem sakktábláján. Hanem akármi is a Caraval, valóság vagy sem, neki mindenképp meg kell találnia a húgát, mielőtt véget érne a játék utolsó, ötödik éjszakája, máskülönben a beinduló veszélyes dominóhatásra Tella örökre eltűnik a világból.
Isten hozott, légy üdvözölve a Caravalban! De légy óvatos, nehogy túl messzire röpítsen a képzeleted!
Én és a könyv
Olvasva: 2017. december 24. -- 2018. január 14.
Mindig is vonzott a cirkuszok varázslatos atmoszférája (és itt nem a bohócokra célzok, sokkal inkább az artistákra meg a bűvésztrükkökre), ezért a Caraval azonnal felkeltette az érdeklődésem, amint először hallottam róla. Akkor még nem volt szó magyar fordításról, pici híján meg is rendeltem a Bookdepóról, de most nagyon örülök, hogy végül nem tettem. Hogy miért, az majd kiderül az értékelésben. ;)
Véleményem
Scarlett Dragna és húga, Donatella Trisda szigetén él, apjuk, Dragna kormányzó kegyetlen árnyékában. Egyetlen boldogságuk az életben, amikor nagyanyjuk a legendás Caraval cirkuszról és Legend mesterről mesél nekik. Scarlett minden évben levelet írt Legendnek, hogy elhívja a társulatot a szigetre, de válasz nélkül maradt. Az utolsó levélben Scarlett már nem hívja a társulatot; férjhez készül menni, és arra kéri Legendet, most már semmiképp ne jöjjenek Trisdára. Ekkor megkapja az oly áhított válaszlevelet, három Caraval-belépőjeggyel kísérve.
Scarlett persze egyáltalán nem akar elmenni Legend magánszigetére, hiszen pont az esküvő előtt rendezik az éves Caraval-játékot, de Tella nem hagy neki választást. Egy matróz, Julian viszi a lányokat a szigetre. Julian kirakja Tellát, Scarlettért visszamegy, de mire ők ketten is elérik a szigetet, Tella eltűnik.
A Caraval játék lényege, hogy a játékosok megtaláljanak valamit, hogy elnyerjék a jutalmat, és a keresésben kulcsok lesznek segítségükre. Az idei Caraval jutalma az, hogy a nyertesnek teljesül egy kívánsága; és a megtalálandó "dolog" pedig Donatella Dragna.
A Caraval jelmondata: "Ne feledd: ez csak egy játék!". A többi résztvevőnek talán igen, Scarlett viszont az eltűnt húgát keresi, így egyáltalán nem veheti játéknak. Ráadásul minden olyan valóságosnak tűnik: a sikolyok, a vér... Scarlett csak úgy találhatja meg Tellát, ha fényt derít a Caraval igazi történetére; csakhogy ez a történet arra enged következtetni, hogy Tella valódi veszélynek van kitéve.
Gyorsan elmondom azt az egy dolgot, amit nem szerettem, utána visszatérek a könyv méltatásához. Scarlett karaktere nagyon nem volt szimpatikus. Eleinte. Később már egyenesen idegesített. Először akkor akadtam ki rajta, amikor inkább tengerbe fulladt volna, mint hogy levegye a nehéz ruháját, ami lehúzta volna a tenger fenekére. Ez a túlzó szemérmesség és óvatosság csak arra volt jó, hogy folyton bajba keveredjen, és még véletlenül se tudja jól érezni magát, ha már játszani jött ide. Scarlettet kicsit álszentnek is éreztem: annyira próbálta mindenkivel (főleg Juliannel és önmagával) elhitetni, hogy ő erényes, komoly nő, akire a férfiak csábereje kicsit sem hat, közben meg... hát, ő is csak egy fiatal lány, na. Vegyük úgy, hogy megértem, miért viselkedett Juliannel úgy ahogy, de hogy önmagát próbálta becsapni, az már más tészta. Ha az ember saját magával sem egyenes, másokkal hogy lehetne az? És ott van az a rész is, hogy Scarlett lehetőséget kap arra, hogy egy kérdésére választ kapjon. És nem az eltűnt húga jut eszébe először, hanem a saját szánalmas "szerelmi" élete.
"Visszacsengtek a fülébe Julian iménti sokatmondó szavai: „már értem, miért küldött épp neked jegyeket”… Elgondolkodott: vajon csak azért kellett megtalálnia a menekülés útját Trisdáról az apja halálos játékai elől, hogy most egy újabb táblán legyen belőle szép ruhába bújtatott bábu, egy másik társasjátékban?"
Kidühöngtem magam, úgyhogy jöhet az értékelésem kellemesebbik része. Ha majd később visszagondolok a könyvre, két dolog fog eszembe jutni, ami miatt nagyon szerettem: a mesés megfogalmazás és a háttérben szőtt történet. Írtam fentebb, hogy utólag örülök, amiért nem rendeltem meg az eredeti, angol nyelvű kiadást. Stephanie Garber gyönyörűen, varázslatosan fogalmaz, és amíg ez a magyar kiadásban nekem tökéletesen átjött, félek, angolul a felét sem értettem volna. Sőt, voltak olyan szavak, amiket bizony magyarul sem értettem: a ruhák leírásánal (pruszlik és turnűr... szégyen vagy sem, ezeknek utána kellett néznem). Garber mindent színekkel írt le: az ízeket, az illatokat, az érzéseket. Szerintem ez tette igazán varázslatossá a Caravalt.
Scarlett az elején még csak annyit tud a Caravalról, amennyit a nagyanyja elmesélt nekik, ami bizony nem olyan sok. A további, fontos részletek csak később, a játék során körvonalazódnak előtte, és mondhatom, egyre érdekesebb és riasztóbb történetek ezek. Ahogy sorra lepleződnek le az újabb és újabb összefüggések, már egész más színben láttam a Caravalt. Ha színekben akarom megfogalmazni, mint a szerző (csak neki sokkal jobban megy), akkor azt mondanám, hogy a szóbeszéd szerinti Caraval sokszínűen csillogó, míg a valódi, amit csak Scarlett ismer, matt fekete és vérvörös. Nem az a varázslatos hely, aminek látszik, hanem kegyetlen, véres, Legend útját pedig halottak kísérik. Mondjuk én nem tudtam ezt elég komolyan venni, pont az "ez csak egy játék"-figyelmeztetés miatt: végig reménykedtem, hogy mindez csak a showműsor része.
"Minden embernek hatalmában áll, hogy megváltoztassa a sorsát, ha elég bátor hozzá, hogy harcoljon azért, amit mindennél jobban kíván."
A könyv cselekménye hol körömrágósan izgalmas, pl. amikor újabb titokra derül fény, hol vontatott, pl. amikor nem történik semmi, mert az oly óvatos és szemérmes Scarlett nem hajlandó semmire, ami a - meglehetősen szűkös - komfortzónáján kívül esne. Azt viszont a könyv javára írhatom, hogy nagyon kiszámíthatatlan. Épp amiatt, hogy mindent titkok lengenek körül. Amikor Scarlett rájön a misztérium egy apró szeletére, máris levonja a következtetéseit, ami nagyon logikusnak tűnik, utólag viszont kiderül, hogy kevés köze van a valósághoz.
A kedvenc részem a könyvből a vége volt, amikor minden, ezúttal tényleg minden kiderül. A legkevésbé kedvencem az volt, amikor... bocsi, ez spoileres lenne. Az epilógus is tartogat még izgalmakat: a folytatás is nagyon jónak ígérkezik!
"A megvalósuló álmok gyönyörűek, de ha az ember egy álomból képtelen felébredni az rémálommá válhat…"
A Caraval nem csupán belülről tetszetős: már ránézni is jó a könyvre. A gyönyörű védőborító alatt fekete keménykötés van, amin a Caraval emblémája látható kicsiben. Rajzolt térkép segít elképzelni a játék helyszínét, rajta megjelölve a történet szempontjából fontosabb épületeket. Ám az én kedvenceim a könyv egyes részeit elválasztó lapok a gyönyörű, rózsákkal körbevett homokórával.
Összefoglalva: már-már imádtam a könyvet: a titkokat és összefüggéseket, a Caraval helyszínét, a megfogalmazást, az igényes kiadást. Csupán Scarlett karaktere vet árnyékot az élményre. Szívből ajánlom minden lánynak és nőnek, aki kedvet érez magában egy szörnyűségekkel tűzdelt, varázslatos meséhez.
A bejegyzést a Libri Kiadó támogatta, köszönöm nekik az élményt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése