Oldalak száma: 312 oldal
Megjelenés éve: 2014
Eredeti megjelenés: 2012
Fordította: Vince Judit
Kiadó: Maxim
Kiadói sorozat: Dream válogatás
Eredeti cím: Every Day
ISBN: 9789632615110 (puhakötés)
Műfaj: YA, fantasy, romantikus
Goodreads átlag: 4
Moly.hu átlag: 88%
Fülszöveg:
"A" sohasem tudja előre, hogy másnap hol fog ébredni, és kinek a személyiségét fogja felvenni. Már rég beletörődött ebbe, sőt kialakította saját életstratégiáját is: Ne kötődj senkihez! Maradj észrevétlen! Ne avatkozz bele semmibe! Minden megy is a maga útján rendesen, mígnem egy reggel "A" Justin testében ébred, és találkozik a fiú barátnőjével, Rhianonnal. Attól a pillanattól fogva "A" jól bevált szabályai értelmüket vesztik, mert főhősünk nap nap után a lánnyal akar lenni.
A könyv és én
Olvasva: 2015. június 23. [23:25] - 2015. június 27. [13:40]
Véleményem
Már a fülszövegben vázolt alapszituáció is érdekes. Adott egy személy, aki minden nap más testben ébred, legyen az fiú vagy lány. Hogyan oldhatja meg A, hogy megismerje Rhiannont, és egyáltalán hogyan tarthatják a kapcsolatot? Hogyan lehet azt kezelni, hogy a számunkra fontos személy minden nap valaki más? Egy idegen? Elolvastam a könyvet, de ezek a gondolatok még mindig nem hagynak nyugodni.Azt hittem, az egész könyv erre a bonyodalomra fog épülni, de a szerző meglepett: beépített egy, talán még ennél is komolyabb problémát. Az egyik fiú, akinek a testében A vendégeskedett, "öntudatra ébred", és üldözni fogja A-t. Eleinte könnyen lerázhatónak tűnik, de a srác szövetségesekre akad, és A körül szorul a hurok. A titkáról különben nem sokat tudunk: csak annyit, hogy éjfélkor mindig más, vele egykorú testbe kerül. Nem tudhatjuk, ő miért ilyen, és hogyan állapodhat meg egy helyen, ha egyáltalán lehet valahogy. A könyv vége felé ez a szál megerősödik, az olvasó pedig könyörögni fog a következő kötetért.
A fő karaktereket sajnos nem sikerült megkedvelnem, de azért nagyon szorítottam nekik. Rhiannonnal együtt éreztem, annak ellenére, hogy nem is küzdött A-ért. A kényelmet választotta a boldogság helyett, a fásultságot az izgalom helyett, a régit az új helyett. Nem volt neki közömbös A, de folyton a kifogásokat kereste, miért nem lehetnek együtt.
A egészen más tészta, őt úgy sem tudtam kiismerni, hogy lényegében napokat töltöttem a fejében. Túl sokat filozofál, és úgy érzi, rengeteget tud a világról és az emberekről, hiszen rengeteg életbe látott már bele. Azt hiszi, mindent tud a szerelemről, pedig semmit sem. Sokszor viselkedett önzőn, amióta Rhiannon foglalja le minden gondolatát, de ezt a végén egy nemes tettel ellensúlyozza.
David Levithan könyve toleranciára nevel. Nem elmondja, hogy a másság nem rossz, hanem érzékelteti az olvasóval. A ugyanakkora eséllyel kerül egy lány testébe, ahogy fiúéba. Rhiannonnak tehát azt is el kell fogadnia, hogy néhanapján egy lány csókolja őt. A történetük arra épül, hogy a szerelem vak, és nem a külső a fontos, hanem ami belül van. Amit nehezményeztem, hogy ez a tolerancia nem terjed ki a túlsúlyos emberekre. A egyszer egy kövér srác bőrébe került, és ekkor úgy gondolkodott magáról, mint "drabális csatahajó a kecses yachtok között". Ekkor őszintén megbicsaklott a hitem David Levithan nemes eszméiben.
Az utóbbi tényezőt leszámítva nagyon is tetszett a könyv. A cselekmény nem volt unalmas az ördögűzős mellékszálnak köszönhetően. Az alapprobléma végig, és azóta is gondolkodásra késztet: hogyan tennénk A helyében, és miképpen járnánk el Rhiannon helyében? Mi hogyan élnénk át mindezt? Tetszett a koncepció, hogy nem ömlesztve, hanem napokra lebontva olvashatjuk a történetet, emiatt gyorsan el lehet olvasni. Nagyon ajánlom mindenkinek, nemtől és kortól függetlenül.
A egészen más tészta, őt úgy sem tudtam kiismerni, hogy lényegében napokat töltöttem a fejében. Túl sokat filozofál, és úgy érzi, rengeteget tud a világról és az emberekről, hiszen rengeteg életbe látott már bele. Azt hiszi, mindent tud a szerelemről, pedig semmit sem. Sokszor viselkedett önzőn, amióta Rhiannon foglalja le minden gondolatát, de ezt a végén egy nemes tettel ellensúlyozza.
David Levithan könyve toleranciára nevel. Nem elmondja, hogy a másság nem rossz, hanem érzékelteti az olvasóval. A ugyanakkora eséllyel kerül egy lány testébe, ahogy fiúéba. Rhiannonnak tehát azt is el kell fogadnia, hogy néhanapján egy lány csókolja őt. A történetük arra épül, hogy a szerelem vak, és nem a külső a fontos, hanem ami belül van. Amit nehezményeztem, hogy ez a tolerancia nem terjed ki a túlsúlyos emberekre. A egyszer egy kövér srác bőrébe került, és ekkor úgy gondolkodott magáról, mint "drabális csatahajó a kecses yachtok között". Ekkor őszintén megbicsaklott a hitem David Levithan nemes eszméiben.
Az utóbbi tényezőt leszámítva nagyon is tetszett a könyv. A cselekmény nem volt unalmas az ördögűzős mellékszálnak köszönhetően. Az alapprobléma végig, és azóta is gondolkodásra késztet: hogyan tennénk A helyében, és miképpen járnánk el Rhiannon helyében? Mi hogyan élnénk át mindezt? Tetszett a koncepció, hogy nem ömlesztve, hanem napokra lebontva olvashatjuk a történetet, emiatt gyorsan el lehet olvasni. Nagyon ajánlom mindenkinek, nemtől és kortól függetlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése