(Szívzűrök 1.)
A nyolc középiskolás barát élete a megszokott
mederben folydogál az aprócska és álmos Chatham Island-en. Amikor egykori
haverjuk, Lucas két, javítóintézetben eltöltött év után visszatér a szigetre,
elhatározzák, hogy kiközösítik. Csakhogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy
eltervezték. Eddig úgy hitték, jobban ismerik egymást, mint a saját tenyerüket.
Hamarosan rájönnek, hogy még önmagukról sem tudnak mindent…
Zoey és Jake ősidők óta
együtt járnak, és barátaikkal, testvéreikkel (Nina, Claire, Ben, Aisha) igazán
élvezik a nyári szünet utolsó napjait. Boldogságuk addig a percig tart, míg
Lucas 2 év után haza nem érkezik a javítóintézetből. Ez a hír Jake-et sokkolja
a legjobban, hiszen a balesetben, amit Lucas okozott, az ő bátyja halt meg.
A baráti társaság
megbeszéli, hogy kiközösítik Lucast, de ez nem ilyen egyszerűen működik. Zoey
többször is összefut a kirekesztett fiúval, és bár tudja, hogy nagyon rossz
vége lesz, beszélgetni kezdenek. Persze a szívnek nem lehet parancsolni, és
előbb-utóbb választania kell a két srác közül.
Többen nem azok,
akiknek mutatják magukat, és van, aki rossz, van, aki jó értelemben. A
romantikus kapcsolatok átrendeződőben vannak, és az egykori tragikus baleset
részleteiről is egyre több dolog derül ki.
Nagyon sokáig „gagyinak”
hittem ezt a könyvet, nem is törtem magam, hogy sorra kerítsem. Egyszer viszont
húgom azzal fogadott itthon, hogy „húú, ezt el kell olvasnod, nagyon jó!”. Na –
gondoltam -, ha ő elolvasta(!!), és még tetszett is neki, akkor tényleg nem
lehet rossz. Tehát rászántam magam, és egyáltalán nem bántam meg!
Zoey nagyon szimpatikus
szereplő volt, talán azért, mert hasonlítunk. Nem külsőleg, inkább abban, hogy
érzékenyek vagyunk, és nem bírjuk elviselni, ha valakivel igazságtalanul
bánnak. Egyedül az nem tetszik benne, hogy „görbe utakra tévedt”, de azért
szurkolok, és inkább Lucasnak, mint Jake-nek, utóbbit ugyanis nem bírom.
Magyarországon csak az
első öt kötet jelent meg a 28-ból (a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában), de a
többihez sajnos nincs hozzáférésem. Szívesen olvasnám pedig tovább a sorozatot,
mert bőven felülmúlta a várakozásaimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése