Oldalak száma: 386 oldal
Megjelenés éve: 2010
Kiadó: Ciceró
ISBN: 9789635397006
Műfaj: ifjúsági
Moly.hu átlag: 88%
Fülszöveg:
Egy sorozat a való életről
Egy sorozat, amely itt és most játszódik
Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások
A történet rólad is szól!
Egy sorozat, amely itt és most játszódik
Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások
A történet rólad is szól!
Én és a könyv
Olvasva: 2015. november 16. -- 2015. november 25.
Első olvasás: 2013. június 17. -- 2013. június 21.
Első olvasás: 2013. június 17. -- 2013. június 21.
2013-ban azért olvastam el, mert a csapból is az SZJG folyt, és természetesen felkeltette a kíváncsiságom. Rá is kaptam Leiner Laura humorának ízére, és természetesen végignyomtam a sorozatot. Érett már az újraolvasása, ezért felkerült a VI. Könyvmoly Párbaj B-listájára.
Véleményem
Egy olyan sorozatról van most szó, amit egyszer már végigolvastam, ismerem a folytatásait, a hibákkal együtt. Először nagyon szerettem az SZJG-t, de már nem tudom úgy elemezni, ahogy korábban tettem volna. Segítségül hívom ezért a 2013-as molyos értékelésemet:
Reni történetét napló formájában ismerhetjük meg, ez a könyv egyik nagy hibája. Leírja, mi melyik nap történik, és minden nap végén kapunk egy értékelést (pont úgy, mint a molyos értékelésem végén). Viszont E/1-ben mesél, szóról-szóra, részletesen... ember legyen a talpán, aki ilyen naplót vezet. Reni viszont többet nem is utal arra, hogy naplót ír, pl. leírja, miket csinált vacsora után: MSN-ezett, zenét hallgatott és olvasott, majd lefeküdt aludni - a napló pedig gondolom, megírta saját magát.
Amit két évvel korábban a könyv erősségének találtam, az a karakterek, a humor és a "világfelépítés". Elvileg a való világban játszódik, de én még ilyen menő középiskoláról nem hallottam, mint a Szent Johanna gimi. Egyenruha, kis létszámú osztályok, tematikus rendezvények, nívós iskolaújság, stb... Biztosan létezik valahol ilyen suli, de az én tapasztalataimmal ez túl meseszerűnek hatott.
Térjünk át a karakterekre. Az osztály tizenkét főből áll, és elég jó fej társaság, kivéve Kingát. (Emlékszem, hogy utáltam őt itt még, persze később megkedveltem.) Tényleg olyanok ők, mint mi voltunk, talán csak kissé eltúlozva. Vannak stréberek, bugyuták, láthatatlanok, kívülállók, menők és nyomik (ezt a két szót fáj leírni), stb. Itt még nem olyan összetartó a társaság, mint a későbbiekben, de azért érezni, hogy kiállnak egymás mellett, és - ha csak könyvben is, de - nagyon jó ezt átélni.
A főszereplőnk, Reni egy okos, de visszahúzódó lány, éppen ezért nagyon kedveltem. Jól tanul, sokat olvas (de szinte csak klasszikusokat), nem hat rá a divat, a kedvenc zenekara a Beatles; egyszóval nem a legnépszerűbb. Sorsszerű hát, hogy első látásra belezúg a suli legmenőbb srácába, aki már akkor is legenda volt, amikor még el sem kezdődött a tanév. Cortez látványától Reninek mindig felére csökken az IQ-ja, amit sokan a könyv hibájának rónak fel, de szerintem ez teljesen normális. :)
Laurának eszméletlen humora van, ez a könyveinek fő erőssége. Ezt a tehetségét az SZJG 1-ben is megmutatja: sokszor sírva röhögtem olvasás közben.
"Először nem terveztem elolvasni, mert úgy gondoltam, én már kinőttem ebből a korból. De mivel több toplista elején is láttam a köteteket, mégis rászántam magam – és lám, nem bántam meg :)
Tényleg bele tudtam élni magam, olvasás közben 7 évet fiatalodtam (most, hogy leírva látom, ilyen rég voltam 9.-es, elég megrázó!), Reni élményein keresztül újraéltem a saját középsulis időszakom: barátságokat kötöttem, belezúgtam az osztály legmenőbb pasijába, vicces szívatásokban voltam benne, ésatöbbi, ésatöbbi.
Tuti, hogy el fogom olvasni a sorozat többi részét is, mert nagyon érdekel, melyik karakter hogyan változik meg az évek alatt, ahogy szépen lassan felnőtté válnak, szerelmek szövődnek, barátságok hullanak szét, meg ami még gimiben meg szokott esni.
A fiúk heccei: 5/5* általában hangosan felnevettem ezeknél a részeknél :D
Cortez: 5/5* Hűűű :)
Kinga: 5/3 néha egész emberi, de alapjában véve…. pfff….
Edina: 5/1 már most utálom :(:(
A folytatás: 5/? ezt majd később tudom meg :)"
Reni történetét napló formájában ismerhetjük meg, ez a könyv egyik nagy hibája. Leírja, mi melyik nap történik, és minden nap végén kapunk egy értékelést (pont úgy, mint a molyos értékelésem végén). Viszont E/1-ben mesél, szóról-szóra, részletesen... ember legyen a talpán, aki ilyen naplót vezet. Reni viszont többet nem is utal arra, hogy naplót ír, pl. leírja, miket csinált vacsora után: MSN-ezett, zenét hallgatott és olvasott, majd lefeküdt aludni - a napló pedig gondolom, megírta saját magát.
Amit két évvel korábban a könyv erősségének találtam, az a karakterek, a humor és a "világfelépítés". Elvileg a való világban játszódik, de én még ilyen menő középiskoláról nem hallottam, mint a Szent Johanna gimi. Egyenruha, kis létszámú osztályok, tematikus rendezvények, nívós iskolaújság, stb... Biztosan létezik valahol ilyen suli, de az én tapasztalataimmal ez túl meseszerűnek hatott.
Térjünk át a karakterekre. Az osztály tizenkét főből áll, és elég jó fej társaság, kivéve Kingát. (Emlékszem, hogy utáltam őt itt még, persze később megkedveltem.) Tényleg olyanok ők, mint mi voltunk, talán csak kissé eltúlozva. Vannak stréberek, bugyuták, láthatatlanok, kívülállók, menők és nyomik (ezt a két szót fáj leírni), stb. Itt még nem olyan összetartó a társaság, mint a későbbiekben, de azért érezni, hogy kiállnak egymás mellett, és - ha csak könyvben is, de - nagyon jó ezt átélni.
A főszereplőnk, Reni egy okos, de visszahúzódó lány, éppen ezért nagyon kedveltem. Jól tanul, sokat olvas (de szinte csak klasszikusokat), nem hat rá a divat, a kedvenc zenekara a Beatles; egyszóval nem a legnépszerűbb. Sorsszerű hát, hogy első látásra belezúg a suli legmenőbb srácába, aki már akkor is legenda volt, amikor még el sem kezdődött a tanév. Cortez látványától Reninek mindig felére csökken az IQ-ja, amit sokan a könyv hibájának rónak fel, de szerintem ez teljesen normális. :)
Laurának eszméletlen humora van, ez a könyveinek fő erőssége. Ezt a tehetségét az SZJG 1-ben is megmutatja: sokszor sírva röhögtem olvasás közben.
"– Reni, tudom, hogy az első nap a gimiben nagyon kemény, emlékszem, nekem is az volt. Csak egyet tudok tanácsolni – nézett apu mélyen a szemembe. – Ne hányd el magad."
"– Hé! Láttad a gördeszkás videód nézettségét? – kérdezte Dave Corteztől.
– Nem néztem azóta. Mennyi? – húzta közelebb a gépét Cortez. Én meg lesütöttem a szemem. A fenébe.
Na ja. A fele én voltam."
Visszatérve a fülszöveg egyik sorára: "Egy sorozat, amely itt és most játszódik" - vegyük figyelembe azt is, hogy ez a kötet több mint öt éve jelent meg, és azóta nagyon sok minden megváltozott: ami 2010-ben még nagyon népszerű volt a fiatalok körében, azt a mai tizenévesek lehet, hogy már nem is ismerik. Gondolok itt az MSN-re, az emo-stílusra és a különböző emo-bandákra, pl. MCR, AFC, s a többi. Virág az a karakter, aki mindig benne van valami hype-ban, jelenleg a FOB (Fall Out Boy) és főleg Pete Wentz a rajongásának tárgya. Néha vicces, de egy idő után inkább idegesítő.
A hibái ellenére nagyon kedvelem a sorozatot, és magát az első kötetet is. Másodszori olvasás után is tudom ajánlani, leginkább lányoknak, mert néhol elég picsogós (elnézést a kifejezésért!), főleg, ha Cortez a közelben van. Nekem sok kedves emléket juttatott eszembe, jó volt pár napig újra középsulisnak lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése