Amy Ewing: Az Ékkő

Sorozat: Az Ékkő-trilógia 1.
Oldalak száma: 368 oldal
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2014
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Kiadó: Maxim
Kiadói sorozat: Dream válogatás
Eredeti cím: The Jewel
ISBN: 9789632617183
Műfaj: YA, fantasy, disztópia
Goodreads átlag: 77% (3,87)
Moly.hu átlag: 86%

Fülszöveg:

Az Ékkő egyenlő a gazdagsággal, a szépséggel és a hatalommal. De vannak lányok, akik számára nem jelent mást, csak a szolgaságot. 

Violet a Lápon született és nevelkedett, és genetikai adottságai képessé teszik rá, hogy ő hordja ki az Ékkő egyik előkelőségének gyermekét. A Tó Hercegnője egy aukción vette meg Violetet, aki hamar megtanulja az Ékkő csillogó felszíne alatt rejtőző brutális igazságot. El kell fogadnia a csúf valóságot, és meg kell próbálnia életben maradni.

Én és a könyv

Olvasva: 2017. szeptember 5--9.

Az Ékkő az egyik olyan könyv a polcomon (a sok közül), aminek az olvasását már nagyon-nagyon vártam. Több kihívásra is kellett az olvasás, nem is baj, mert szeptember elején realizálódott bennem, hogy egyetlen hónap maradt a Könyvmoly Párbajból, és még 3 könyvvel adós vagyok.

Véleményem

"Megláncoltak, megkötöztek, eltakartak. Most először érzem rabnak magam."

Pár évvel ezelőtt teljesen beleszerelmesedtem a Párválasztó-trilógiába, de hiába jött hozzá folytatás, az már nem az igazi. Való igaz, hogy Az Ékkő teljesen másról szól, de engem ugyanaz a hangulat kapott el olvasás közben, mint a Párválasztónál, és Violet is csak külsőre különbözik Americától.

A világfelépítés egyszerű, de nagyszerű. Nem kellett egy teljes új világot megismernünk, csak egyetlen várost és annak városrészeit. (Térkép lentebb.) A királyi asszonyok nem tudnak saját gyermeket szülni, azt csak a kivételes génekkel rendelkező, szegény származású lányok tudnak. Ezeket a lányokat – miután kiderül róluk, hogy alkalmasak – gyűjtőtáborba viszik, itt képzik ki őket az átalakító mágiára és a jövőbeni küldetésükre. A nemes asszonyok ezután aukción veszik meg a lányokat, hogy azután a lány szüljön helyettük örököst. Minden asszonynak két gyermeket engedélyeznek, egy fiút és lányt.

epicreads.com

Violetet a Tó Hercegnője vásárolja meg, de esze ágában sincs a Hercegnő gyermekét kihordani. Hosszú idő óta ő az egyetlen, aki esélyt is kap arra, hogy elmeneküljön a sorsa elől; és ekkor rátalál a (tiltott) szerelem. Az a kérdés, hogy életben akar-e maradni, vagy a szerelmével tölt-e inkább annyi időt, amennyi megadatik.

A könyvön nagyon érződik, hogy kezdőkötet: sok a magyarázat és kevés az izgalom (de azért van, főleg a vége felé). Unalmasnak azért nem mondanám, engem pl. teljesen lekötött, még a tudatalattimba is beszivárgott. Egyik éjszaka azt álmodtam, hogy én is helyettes vagyok; ne tudjátok meg, milyen rossz volt! Pedig többnyire imádtam várandós lenni, de hogy valaki másét kelljen kihordani, azt még elméleti síkon sem tudom elviselni.

A történetben rengeteg potenciál van, és az az érzésem, hogy a szerző egyelőre csak egy keveset mutatott meg abból, amit tud. Arra lennék leginkább kíváncsi, hogy mi van a nagy falon túl? Elvileg a végtelen óceán, de ki tudja, az is lehet, hogy valami más (láttunk már ilyet, lásd: A beavatott).

"A helyettességnek is vannak előnyei. Úgy öltözhetünk, ahogy kedvünk tartja, azt ehetünk, amit csak akarunk, és hétvégenként sokáig alhatunk. Oktatásban részesülünk, sőt jó nevelést kapunk. Friss ételt és vizet adnak, mindig van villany, és sosem kell dolgoznunk. Nem kell megismernünk a szegénységet, és a gondozók azt is a tudtunkra adják, hogy többet is kapunk, amint az Ékkőbe kerülünk.

Csak szabadság nincs. Azt soha nem említik."

Olvasás előtt már tudtam, hogy Violet bele fog szeretni valakibe; teljesen biztos voltam abban, hogy Garnet, a Hercegnő 19 éves fia lesz az. Gondoljatok csak bele, hatalmas botrány lett volna! Akkorát csalódtam, hogy a szóban forgó fiút részegesnek és problémásnak mutatták be... Végül is nincs még minden veszve, az utolsó oldalon történtek miatt még reménykedhetek. :D Ash valahogy nem fogott meg engem. Kedves, és biztos jól is néz ki, de ennyi, semmi különleges nincs benne. Kettejük szerelmét is kissé hirtelennek, légbőlkapottnak éreztem. Nálam Garnet a befutó, még úgy is, hogy egyszer úgy beszólt Violetnek, hogy fel tudtam volna képelni.

Karakterek terén a legnagyobb meglepetést a Választófejedelemné okozta. Végig abban a hitben voltam, hogy ő más, mint a többi királyi asszony. Elvégre fiatal, szegényebb sorból származik, és a Választófejedelemmel szerelemből házasodtak. És most úgy néz ki, ő a legrosszabb mind közül. Teljesen ledöbbentem, min kísérletezik, mit akar elérni, és nem is hittem el, amíg Lucien meg nem erősítette. Apropó, Lucien... vajon én vagyok az egyetlen, aki még mindig nem bízik az "udvarhölgyben"?

"A Hercegnő valami udvarias választ mond, de a világ hirtelen elnémul körülöttem, amikor alaposabban megnézem a láncra kötött helyettest.

Az utolsó hónapban lehet, hatalmas a hasa.

Nem tudom kivenni az arcát a fátylán át, a szemét pedig lesüti. De nem lehet sokkal idősebb nálam.

A valóság villámcsapásként ér.

A jövőmet látom magam előtt."

Én már egyetlen kötet után érzem, hogy nagy szerelem lesz ez a trilógia. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus, nem vérengző YA disztópiákat. Különösen ajánlom azoknak, akik a Párválasztót is szerették; nem én vagyok az egyetlen, aki felfedezte a hasonlóságot.

Könyvtrailer

Képek forrása:

http://imgfave.com/popular/page:38?after=1318699347

https://marielliott.deviantart.com/art/cellist-78485198?q=gallery:marielliott/16282&qo=44

http://heaveninawildflower.tumblr.com/post/46153459585/flowersgardenlove-violets-flowers-garden-love

http://thestars-themoon.tumblr.com/post/7027220438

https://hu.pinterest.com/pin/335096028504534947/

http://www.greylikesbaby.com/uncategorized/absolutely-classic/