Cynthia Hand: Angyalfény

Sorozat: Angyalsors 2.
Oldalak száma: 432 oldal
Megjelenés éve: 2012
Eredeti megjelenés: 2012
Fordította: Komáromy Rudolf
Kiadó: Maxim
Kiadói sorozat: Dream válogatás
Eredeti cím: Hallowed
ISBN: 9789632612034
Műfaj: YA, fantasy, romantikus
Goodreads átlag: 83%
Moly.hu átlag: 89%

Fülszöveg:

Clara Gardner hónapokon át készült arra, hogy szembenézzen a látomásából ismert erdőtűzzel, mégsem tudott felkészülni a döntésre, amelyet a végzetes napon kellett meghoznia. A rendeltetését közel sem olyan egyszerű teljesíteni, mint ahogy gondolta, most pedig a Tucker iránt érzett szerelme és a Christianhez fűződő bonyolult érzelmei között őrlődik. Emellett egyre jobban megismeri az angyalok világát, a Jó és a Rossz közötti harcot, ráadásul szembe kell néznie egy szörnyű ténnyel: valaki, aki közel áll hozzá, hónapokon belül meg fog halni. A lány jövője csupa kérdőjel, egy dologban azonban biztos: a tűz csupán a kezdet volt.

Cynthia Hand a népszerű Angyalsors trilógia második kötetében fokozza az izgalmakat. A lendületes stílus, a mozgalmas cselekmény és a meglepő befejezés garantálják, hogy az ifjúsági fantasy rajongói a második regényt is a szívükbe zárják. A trilógia harmadik része 2013 őszén fog megjelenni Angyalvágy címmel.

Én és a könyv

Olvasva: 2017. szeptember 11--14.

Nem hiszitek el, hogy mennyire tologattam ezt a könyvet. Mindig minden kihívásba belevettem, hogy motiváljon, és mégis eltelt majdnem 3 év azóta, hogy az első részt elolvastam. Valamiért taszított magától a könyv, nem is értem, hiszen az elsőt szerettem... na mindegy, túl vagyok rajta, és erősen gondolkodom azon, hogy rátegyem-e a kedvences listámra.

Véleményem

3 év jó hosszú idő, az előzmény szinte teljesen feledésbe merült, csak a fő irányvonal maradt meg. Ezért történhetett az, hogy az első pár fejezetben értetlenkedtem, hogy ki is az a Samjeeza; na, őt teljesen elfelejtettem. Szépen lassan azért visszatértek az emlékek, az Angyalfényben elejtett információmorzsáknak köszönhetően összeraktam, hogy mi is volt az Angyalsors vége.

A következő bekezdés SPOILEReket tartalmaz az Angyalsorsra vonatkozólag!

A szerelmi háromszög folytatódik. Hiába választotta Clara Tuckert, továbbra sem szabadul a Christian iránti érzelmeitől. Úgy tűnik, a sors továbbra is Christiant szánja Clara mellé; logikus döntés lenne, elvégre Clara és Christian sok mindenben hasonlít, és itt nem csak arra gondolok, hogy mindketten angyalvérűek.

SPOILER vége!

Clara legnagyobb problémája – a szerelmi életén túl – a rendeltetése. Most, hogy úgy tűnik, nem teljesítette a rá kirótt feladatot, várja a büntetését, vagy újabb feladatot, vagy bármit. Angela megalapítja az Angyal Klubot (milyen eredeti), délutánonként a Lila kombinéban találkozik a négy angyalvérű: Clara, Angela, Christian és Jeffrey. Clara éjszakánként egy új álmot lát, valami nagyon szomorú eseményt, és együtt kiokoskodják, hogy a rendeltetése folytatódik, és valaki meg fog halni.

"Úgy érzem magam, mint egy bogár, amely Isten hatalmas cipőjére vár, és ez az egész álom csak annyit közöl, arra indít, hogy jelenjek meg, álljak oda, és várjam az összetapostatást."

Ezen felül Clara megtud valamit a saját származásáról, valami olyan nagy horderejű dolgot, ami az egész létezését felülírja. Ez a titok nagyon veszélyes rá nézve, mert így célponttá vált. A feketeszárnyúak miatti veszély még mindig fennáll, Samjeezát nem lehet csak úgy kivonni a forgalomból.

Örülök, hogy végül mégis beadtam a derekam a sorozat folytatására, mert ezt a részt még az előzőnél is jobban szerettem. Semmi rosszat nem tudok felhozni ellene, még a sokak által szidalmazott szerelmi háromszöget sem; Clara helyébe képzelve magam, én is ugyanilyen tanácstalan volnék. Christiant és Tuckert is kedvelem, bárkit is választ végül Clara, vérezni fog a szívem a másik srác miatt (hacsak el nem ássa magát a karakter, mint pl. Arnold az SZJG-ben).

"Végezetül megtanultam, hogy az élet nem kudarcokról és sikerekről szól, hanem arról, hogy jelen legyünk abban a pillanatban, amikor nagy dolgok történnek, amikor minden megváltozik, önmagunkat is beleértve."

A szereplők közül majdnem mindenkit bírok amúgy, valamilyen különös oknál fogva még Samjeezát is. Csupán egyvalaki nem tudja belopni magát a szívembe, és ez Angela. Nem tudom, mi ez a taszítás, amit érzek, amint megjelenik... Biztos a személyiségének szól, mert nem tett (még?) semmit, amivel kivívhatta volna az antipátiámat. Mindenesetre kinézem belőle, hogy fogja magát, és átáll a sötét oldalra.

Nekem is van különleges képességem, az empátia; ez kb. azt jelenti, képes vagyok elbőgni magam, ha azt látom, egy gyerektől elveszik a fagyiját, annyira átérzem a gyerek bánatát. Küzdhetek ellene, de olvasás közben is általában előjön. Elég hamar kiderül, mi lesz az a nagyon szomorú esemény, amiről Clara álmodik, és már rögtön az elején kitaláltam, ki nem fogja megérni a könyv végét. Mégis, hiába tudtam előre, akkor is elsírtam magam, amikor bekövetkezett.

"… ez a képességem totál szívás. Anyu empátiának nevezi, azt mondja, ritka ajándék angyalvérűeknél. Köszi szépen az ilyen ajándékot. Kíváncsi vagyok, nem veszik-e vissza valahol."

Egyet mondhatok csak: ha még nem tettétek, olvassátok! Angyalos, de nem az az agymosós-spiritualista, hanem egy igazán csajos YA-fantasy, pont, ahogy szeretem.

Képek forrása:

http://hdwall.us/girl/annasophia-robb-actress-blondes-faces-pale-skin-women-desktop-hd-wallpaper-1333880/

https://www.youtube.com/watch?v=1i1m8QAmtXc

https://hu.pinterest.com/pin/328833210278931171/

https://hu.pinterest.com/pin/432697476685796192/

https://hu.pinterest.com/pin/560346378622028938/

https://hu.pinterest.com/pin/383720830741550435/