(Tündérkrónikák 5.)
Figyelem! A
fülszöveg SPOILERT TARTALMAZ(HAT) az előző rész(ek)re
vonatkozóan!
MacKayla
Lane sokszor érezte már, hogy mindent elveszített, de ahogy ott áll a
sziklaszirten, lábai előtt egy halott férfival, akit ő segített megölni, már
tudja: minden átélt borzalom csak rózsaszín közjáték volt addigi életében.
A
nővére miatti bosszú már túl kevés, a szülei utáni aggódás eltörpül, a világ
megmentése csupán másodlagos. A bűntudat, amit az emberélet kioltása okozott,
és a remény, hogy van kiút az ismeretlen, tündérátokkal sújtott világból,
szinte jelentéktelenné válik az egyre több kérdés és a sürgető vágy mellett,
hogy visszaszerezze azt, amit önnön hibájából elvesztett.
Az
Új nap virrad nem csak az alternatív tündérbirodalmakat, de az Olvasók világát
is kiforgatja a négy sarkából, mielőtt választ adna bármelyik kérdésre is!
Titkok
és izgalmak rejtőznek minden oldalon, ahogy egyre inkább haladunk a történet
vége felé. Az Új nap virrad is elemi erővel ejti rabul az embert a legelejétől,
és nem is ereszti egészen a legvégéig, ahol a legnagyobb rejtély megoldásra
vár.
Mit
akar a Sinsar Dubh? Igaz-e a prófécia, és Mac tényleg pusztulást hoz a világra?
Még mindig az Alina halála miatti bosszú a legfontosabb? Mi történt valójában V’lane-nel?
Egyáltalán, ki a halott férfi Mac lábainál? Na és kicsoda valójában Mac?
De
ami a legfontosabb: maradt-e még annyi fény a világban, hogy minden jóra
forduljon?
Mint ahogy az előző kötetek történetét sem, ezt sem lehet elmesélni
anélkül, hogy valamit lelőnénk, így inkább csak a saját véleményemre
szorítkozok a bejegyzés megírása során. :)
Ilyen érzelmeim támadtak a könyv olvasása során:
Miért pont ő?!?! |
Ez most komoly? |
Utálom, utálom, utálom!! |
♥♥ Barrons ♥♥ |
Háhá, most jól megkapták! |
Mivan?!? |
MIVAAAAAN?!?!?! |
Rengeteg akció volt ebben a könyvben, kb. minden fejezetben újabb és újabb
kérdés merült fel, de ahogy a fülszöveg is ígéri: az utolsó oldalakig semmi sem
derül ki. Ha valamikor a könyv közepe felé azt hiszed, hogy igen, erre a válaszra vártam – fogja magát az
írónő, és képedbe vág valami új infót, amitől megint minden borul. De még
milyen jól csinálja!
Fantasztikus befejező kötetet kaptunk a sorozathoz. Izgalomban bőven
felülmúlja az előző részeket. Azt hitted, ez nem lehetséges? Hát pedig igen! :)
Úgyhogy nem érdemes felhagyni a sorozattal az első részeknél, mert sokkal-sokkal
jobb lesz.
Ui.: Hatalmas köszönet illeti K. M. Moningot, amiért létrehozta Jericho
Z. Barronst (♥♥♥). Neve sose merüljön feledésbe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése