2016. december 20., kedd

E. Lockhart: Frankie Landau-Banks dicstelen tetteinek krónikája

Sorozat: -
Oldalak száma: 390 oldal
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2008
Fordította: Rudolf Anna
Kiadó: Ciceró
Kiadói sorozat: -
Eredeti cím: The Disreputable History of Frankie Landau-Banks
ISBN: 9789634320180
Műfaj: ifjúsági/YA
Goodreads átlag: 3,82 / 5
Moly.hu átlag: ?

Fülszöveg:
Frankie Landau-Banks 14 évesen:
Vitaklub.
Apukájának Nyuszifül.
Egy mérsékelten kocka-hajlamú lány egy nagyon elit bentlakásos iskolában.

Frankie Landau-Banks 15 évesen:
Az alakja észbontó.
A nyelve felvágva.
A harci kedve feltüzelve.
És az új fiúja a végzős, lenyűgözően lökött, szavakért bolonduló Matthew Livingston.

Frankie Landau-Banks 16 évesen:
Már nem olyan lány, akinek nemet lehet mondani.
Különösen nem akkor, ha ez a nem azt jelenti, hogy kizárják a barátja szigorúan fiúknak fenntartott titkos társaságából.
Nem akkor, ha a volt pasija itt is, ott is váratlanul felbukkan.
Nem akkor, ha tudja, mindegyiküknél okosabb.
Nem akkor, ha tudja, hogy Matthew hazudik neki.
És nem akkor, amikor annyi akciót végre lehet hajtani. 


Frankie Landau-Banks valószínűleg egy bűnöző lángelme.
Ez a történet azt meséli el, hogyan vált azzá.

Én és a könyv


Olvasva: 2016. december 17-19.

E. Lockharttól olvastam korábban A hazudósok-at, ami igen nagy hatással volt rám. Már akkor eldöntöttem, hogy ha lesz lehetőségem, mást is fogok olvasni a szerzőtől.

Véleményem


Frankie a második évét kezdi az elit Alabaster előkészítő gimnáziumban. A nyáron sokat változott, megnőtt a melle, formásabb lett, az arca csinosabb, a haját kiegyenesítette; egyszóval láthatatlanból figyelemfelkeltő lett. Ennek köszönhető, hogy idén a végzős Matthew is észrevette őt, akibe Frankie már régóta bele volt zúgva. Össze is jönnek, de egy idő után Matthew furán kezd viselkedni: folyton otthagyja Frankie-t, lemondja a randikat, és helyette Alphával, a haveri kör alfahímjével lóg. Egy ilyen alkalommal Frankie követi a fiúját, hogy vajon hova tünedezik el; és ekkor bukkan rá a Basset Hound Hűségrendjére, egy szigorúan fiúkból álló titkos társaságra. Frankie felháborítónak tartja, hogy ő nem lehet a csoport tagja, csak azért, mert van két melle... így hát elhatározza, hogy kinyitja azokat az ajtókat, amiket zárva tartanak előle. Ez már nem csak titkokról szól, sokkal inkább a hatalomról...
"A titkok akkor jelentenek hatalmat, ha az emberek tudnak a létezésükről."
Hadd kezdjem azzal, hogy nagyon másra számítottam. A Frankie Landau-Banks dicstelen tetteinek krónikája egy diákcsínyekről és egy titkos társaságról szóló ifjúsági regény, és egyáltalán semmiben nem hasonlít E. Lockhart másik, magyarul is megjelent könyvéhez, A hazudósokhoz. Komolyabbra számítottam, de így is nagyon élveztem – talán azért, mert én is szerettem benne lenni a különféle csínyekben, de nálunk szó sem volt titkos társaságról.

A cselekmény tinis, ez igaz, de ha kicsit mélyebben szemléljük a könyvet, rá kell jönnünk, hogy a háttérben mégiscsak komoly dolgok húzódnak. Csak címszavakban: női esélyegyenlőség, hatalmi játszmák, társadalomkritika, lázadás, nemi szerepek, önkifejezés, önmegvalósítás, stb.
"Jobb egyedül lenni, jön rá hirtelen, mint olyasvalakivel, aki nem akar annak látni, aki vagy. Jobb irányt mutatni, mint követni. Jobb megszólalni, mint hallgatni. Jobb kinyitni az ajtókat, mint valaki más orrára csapni őket.
Ő nem akar egyszerű és elragadó lenni. Nem lesz az az ember, akit mások szeretnének faragni belőle. Az a Nyuszifül halott."
A szereplőkről nem sok mindent lehet elmondani. Csak Frankie és Alpha vívták ki az elismerésem, a többiek mind olyan kis jelentéktelenek voltak. Még Matthew is, Frankie nagy szerelme. Alphának igaza volt abban, hogy Matthew papucs, csak épp nem Frankie lába alatt. Frankie az átlagosnál jóval magasabb intelligenciaszinttel rendelkezik, és ez nekem elég ahhoz, hogy instant megkedveljem. Főleg YA-regényeket olvasok, szóval megismertem már pár tipik bugyuta lánykaraktert - Frankie végre valami egészen más, egy üde színfolt.

A regény narrálása is különleges. Többnyire Frankie szemszögéből követhetjük végig az eseményeket, de nem E/1-ben, és ez lehetőséget ad a szerzőnek arra, hogy olyan dolgokat is az olvasó elé tárjon, amire Frankie csak később jön rá. A nyelvezete sem épp a legegyszerűbb: fáradt aggyal inkább olvass mást, mert erre a könyvre folyamatosan koncentrálni kell, különben elsiklasz az oly fontos részletek fölött.
Ami még nagyon tetszett, az az elhanyagolt ellentétpárok elmélete. Frankie ugyanis kitalálta, hogy a lehangolt ellentéte a felhangolt, a kiegyensúlyozotté a beegyensúlyozott, stb. A legérdekesebb elhanyagolt ellentétpárok a számos-számtalan és az összetör-széttör, bár nyelvtanilag ellentétesek, valójában ugyanazt jelentik. Amikor ezt a részt olvastam, egyből feléledt bennem a kis nyelvtannáci, és végigmosolyogtam az egész fejezetet. Noha a cselekmény szempontjából egyáltalán nem fontosak ezek az ellentétpárok, sokat hozzátesznek Frankie személyiségéhez (elvégre egészen más, ha az ember a "Fűre lépni tilos!"-tábla ellen lázad, vagy egy szigorúan szabályozott rendszer, pl. a nyelvtan ellen).

E. Lockhart olyan alapokra építette a könyvét, amelyek a való életben is léteznek: a panoptikon-elméletre, az Öngyilkosok Klubjára, a Kakofónia Társaságra, stb. Megtörtént és híressé vált diákcsínyeket dolgoz át, brilliánsan tervezi meg a regény felépítését és Frankie hatalomátvételének lépéseit, pszichológiai hátterét. Mindehhez olyan kutatómunkát kellett végeznie, amelyet ifjúsági regények írói ritkán tesznek meg, hiszen a legtöbb történet nem is igényli.

Frankie Landau-Banks valószínűleg egy bűnöző lángelme zseniális pszichopata. Mennyi lekicsinylést kell annak lenyelnie, aki hasonló tettekre vetemedik, és mindent kockára tesz? (Lekicsinylés ellentéte: felkicsinylés vagy lenagyonylás - ha duplán tagadunk, a "felnagyonylás" vajon ugyanazt jelenti? Frankie gondolatmenete fertőző!) Nekem eszembe sem jutott volna még az ötleteknek a csírája sem, nemhogy utánajárjak, tervezzek és meg is valósítsam – úgy, hogy közben még csak nem is a saját kezemet piszkítom be. Frankie egy olyan tökös csaj (és ezért a kifejezésért bizonyára a földbe döngölne engem), amilyenek mi mind szeretnénk lenni. Talán még a fiúk is.

A bejegyzést a Ciceró Kiadó támogatta, a könyvet ezúton is köszönöm nekik!

A könyv trailere


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése