Sorozat: Szunnyadó parázs 1.Oldalak száma: 446 oldal
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2015
Fordította: Ruzsa Kata
Kiadó: Cartaphilus
Kiadói sorozat: Carta Light
Eredeti cím: An Ember in the Ashes
ISBN: 9789632665351
Műfaj: YA, fantasy
Goodreads átlag: 4,32 / 5
Moly.hu átlag: ?
Fülszöveg:
Laia rabszolgalány az írástudók népéből. Elias katonanövendék a harcosok közül. Egyikük sem szabad: mindketten a birodalom könyörtelen rendjének rabjai.
A harcosok birodalmában az ellenszegülést halállal büntetik. Akik nem kínálják fel életüket és vérüket a császárnak, azok azt kockáztatják, hogy szeretteiket kivégzik, a birodalom elpusztít mindent és mindenkit, ami és aki kedves számukra.
Ebben a kíméletlen világban él Laia, akit a bátyjával együtt nagyszüleik nevelnek. A kis család szegényesen tengődik napról napra. Igyekeznek kerülni a birodalom figyelmét, hiszen sokszor tanúi lehettek annak, mi történik az olyanokkal, akik szembeszegülnek a hatalommal.
Ám amikor Laia bátyját lázadás vádjával lefogják, a lány nehéz döntésre kényszerül. Az Ellenállás titkos csoportjának tagjai segítséget ígérnek neki testvére kiszabadításához, de cserébe azt kérik, hogy legyen a kémjük a harcosokat kiképző Sötétszirt katonai akadémián, ahová a kegyetlen parancsnoknő szolgájaként kerül be.
Munkája során Laia megismerkedik Eliasszal, aki évfolyamelső az akadémián, az avatás küszöbén áll. Mégis szökésre készül, pedig pontosan tudja, hogy ezért kínzás és halál jár. Ám Elias már nem hisz abban, hogy a harcosok kegyetlensége a birodalom érdekén kívül egyéb ügyet is szolgálna, és meg akar szabadulni a zsarnokságtól, melynek fenntartására kiképezték.
Laiával hamar ráébrednek, hogy a sorsuk szálai összefonódtak, és hogy a döntéseik akár a birodalom jövőjét is megváltoztathatják. Vajon összeütközik és harcban szétrobban, vagy éppen eggyé olvad a két fiatal világa?
Én és a könyv
Olvasva: 2016. december 20-22.
Eredeti megjelenésekor figyeltem fel a könyvre, de aztán el is felejtkeztem róla. Amikor megláttam, hogy jön magyarul, tudtam, hogy ezt nekem is el kell olvasnom. A női megérzések ritkán csalnak!
Véleményem
"A harcmező a templomom. A kardhegy a papom. A halál tánca az imám. A gyilkos csapás a megváltásom."
A világ, amit Sabaa Tahir megteremtett, csodás és egyben ijesztő. Valahol, valamilyen sivatagban vagyunk, ott helyezkedik el Serra városa. Korábban az írástudók irányították, majd jött egy harcos nép, és leigázta őket. Most a császár a birodalom feje, a Vérgébiccsel az oldalán uralkodik, ám az augurok jóslata szerint eljön az az idő, amikor a Taia-vérvonal megszakad, és akkor meg kell tartani a próbákat, ahol eldől az új uralkodó kiléte. Az augurok szerint most jött el az idő, és Sötétszirt növendékei közül négyen vehetnek részt a megmérettetésen: Elias Veturius, Helene Aquilla, és a kegyetlenségükről híres ikerpár, Marcus és Zak Farrar. Aki elsőként nyer meg két próbát a négyből, az lesz a császár, a második helyezett pedig a Vérgébics. A gondok ott kezdődnek, hogy a Parancsnok összejátszik egyes jelöltekkel és egyes gonosz hatalmakkal, hogy úgy befolyásolja a próbák végkimenetelét, ahogy neki jó.
"Egy nap a harcedzett ifjak közül előlép az Eljövendő, a Hatalmas császár, ellenségeink végzete, pusztító hadseregünk Parancsnoka. És a birodalom végre kiteljesül."
A könyv körömrágósan eseménydús. Kicsit lassan indult be a cselekmény, az első fejezetekben - bár volt vér is bőven -, inkább arra megy rá a szerző, hogy megismerjük Laiát és Eliast, vagy inkább a birodalomhoz való hozzáállásukat. Felváltva olvashatunk egyszer Laia, egyszer Elias szemszögéből. Nekem Elias fejezetei sokkal jobban tetszettek, mert az élete Sötétszirten izgalmasabb volt, főleg a próbák elindulása után. Laia ezzel szemben túl sokat koncentrál a félelmeire, és hiába tudja, hogy meg kell mentenie a bátyját, mégis próbál megfutamodni. Önmagával csatározik (szó szerint), és ilyenkor nagyon nem szerettem a fejében lenni. A két szemszög ebben a könyvben nagyon is indokolt: a főszereplőink csak későn ismerik meg egymást, és még azután is külön utakon járnak. A sorsuk csak az utolsó fejezetekben fonódik össze.
Véleményem szerint a könyv legnagyobb erőssége a világfelépítés. Eleve nem egy szokványos környezetben kap helyet a cselekmény, hanem egy sötét mesékkel átszőtt sivatagban. Nomád népek is járják a vidéket, történeteket mesélnek régi idők lényeiről, a gúlokról, dzsinnekről és ifritekről. Ezekben a mesékben már csak ők hisznek, ami nagy kár, mert hamarosan kiderül, hogy még ma is élő lényekről van szó. Mint ahogy az augurok sem szemfényvesztők: tényleg hatalommal bírnak, és tényleg halhatatlanok; sőt, elég nagy szerepük van a dolgok alakulásában.
"Hamuban szunnyadó parázs vagy, Elias Veturius. Felizzol majd és égni fogsz, őrjöngsz és pusztítasz. Nem tudsz rajta változtatni. Nem tudod megállítani."
A Public Radio International szerint a Szunnyadó parázs "lebilincselő, mint az Éhezők viadala, képzeletgazdag, mint a Harry Potter, és kegyetlen, mint a Trónok harca". A Trónok harcás hasonlattal egyet kell értenem, Sabaa Tahir sem bánik épp kesztyűs kézzel a karaktereivel. De nem csak ebben hasonlít a két könyv: Serra városát leginkább Mereenhez tudom hasonlítani (még mielőtt Dany megjelent volna).
"– Kétféle bűntudat van – mondom csendesen. – Az, amely teher, és az, amely célt ad az életednek. Hagyd, hogy a bűntudatod hajtson. Hagyd, hogy mindig emlékeztessen, ki akarsz lenni. Húzz egy határt, és soha többet ne lépd át. Van lelked. Talán megsérült, de ott van. Ne hagyd, hogy elvegyék tőled, Elias."
Olvasva a legelső véleményeket, többeknek szemet szúrt a könyvben lévő szerelmi sokszög. Ezt a sokszöget szeretném most tisztába tenni. A Szunnyadó parázsban van ugyan némi romantika, de annyira elhanyagolható, hogy nem is tettem be a "romantikus"-t a címkék közé. Helene szerelmes Eliasba, és egy kicsit a fiúnak is tetszik Helene, de ennyi: ők barátok, és nem érdemes ezt a barátságot feláldozni. Eliasnak jobban tetszik Laia, és a lány sem közömbös iránta, de Laiának tetszik az egyik lázadó is. Nincs olyan romantikus kapcsolat a könyvben, ami egy csóknál komolyabbra fordulna, ezért szerintem nem beszélhetünk Helene-Elias-Laia-Keenan szerelmi négyszögéről. Nem is tudtam volna őket komolyan venni, mert egyik páros között sem éreztem igazi kémiát.
Nagyon ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretik a misztikumokkal átszőtt, kegyetlen meséket. A véres jelenetek miatt inkább a 15-16 éven felüli korosztálynak ajánlom, fiúk is bátran vegyék a kezükbe. Nekem egy nagy élmény volt, határozottan várom a folytatást, hogy újra elmerülhessek ebben a világban.
A bejegyzést a Cartaphilus Kiadó támogatta, a könyvet ezúton is köszönöm nekik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése