Sorozat: Ravenspire 1.Oldalak száma: 416 oldal
Megjelenés éve: 2016
Eredeti megjelenés: 2016
Fordította: Bozai Ágota
Kiadó: Twister Media
Eredeti cím: The Shadow Queen
ISBN: 9786155631313
Műfaj: YA, romantikus, fantasy, mesefeldolgozás
Goodreads átlag: 3,79 / 5
Moly.hu átlag: 88%
Fülszöveg:
Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire.
A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét.
A hercegnő azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Kol gondolta. Gyönyörű, megzabolázhatatlan és megállíthatatlan. A sötét varázslat ellenére Lorelai vonzódik a zaklatott ifjú királyhoz. Azért küzd, hogy mindig egy lépéssel a sárkányszívű vadász király előtt járjon, akit a kelleténél sokkal jobban kedvel. Mindent megtesz, hogy legyőzze a gonosz királynét. Irina azonban nem adja fel harc nélkül, és végső lépésének következménye az is lehet, hogy a hercegnő elveszti utolsó megmaradt vesztenivalóját.
Én és a könyv
Olvasva: 2016. november 16-22.
Nekem csak annyit kellett tudnom erről a könyvről, hogy egy klasszikus mesén alapul a történet, és már repült is a kívánságlistára. Megismerkedtem a borítóval, a fülszöveggel, és az első véleményekkel, és minden nappal egyre jobban vártam, mikor foghatom én is a kezembe. Aztán eljött a nagy nap, megérkezett a könyv, kinyitottam, megláttam a gyönyörű térképet (lásd lentebb) az elején, és ennyi... szerelembe estem...
Véleményem
Hófehérke történetét mindenki ismeri. Megszületik a kis hercegnő, kinek ajka piros, mint a vér, haja fekete, mint az ében, bőre pedig fehér, mint a hó; ám királyi anyja belehal a szülésbe. A király új feleséget vesz maga mellé, de a királyné gonosz, és végtelenül féltékeny. Hófehérke elmenekül a palotából, a hét törpénél lel menedéket. De a királyné nem adja fel: vadászt küld Hófehérke szívéért, ám a vadász megkíméli a lány életét, és egy szarvas szívét viszi el a királynénak. A királyné rájön az árulásra, és kénytelen kézbe venni a dolgokat: Hófehérkét mérgező almával kínálja. A királylányt a törpék üvegkoporsóba teszik, arra jön a herceg, és menten szerelmes lesz Hófehérkébe. Megparancsolja szolgáinak, hogy a koporsót vigyék a palotába. El is indulnak, és az egyik szolga megbotlik, a koporsó megbillen, és Hófehérke szájából kihullik a mérgező almadarab. Hetedhét határra szóló lagzit csapnak, a gonosz királyné pedig holtan rogyik össze rettenetes dühében.
Emlékszel? Jó. Akkor most felejtsd el. Az árnyékkirálynőben Hófehérke nem egy ártalmatlan virágszál, nem szerepelnek törpék, és nincs üvegkoporsó sem. Vannak viszont sárkányok, mágia, és egy bosszúálló hercegnő, akit Lorelainak hívnak. És eszében sincs meghátrálni a királyné elől, aki elvette tőle a családját, az otthonát, a királyságát, az életét.
Kilenc év telt el a tragédia óta. Kilenc év, amely alatt Irina minden varázserejét arra fordította, hogy hatalmát biztosítsa a trónon. A nép éhezik, a föld elsorvadt, a királyság romokban. Lorelai és Leo bujkálnak, és várják a pillanatot, mikor szállhatnak szembe a gonosz királynéval, és mikor foglalhatják el a trónt, ami jogosan Lorelait illeti. Minden a tervek szerint halad, ám egy napon feltűnik Kol, Eldr fiatal királya, és a királyné is rájön, hogy mostohagyermekei életben vannak. Kol arra kéri Irinát, varázslatával védje meg Eldr országát az ogréktól, és a királyné egyetlen dolgot kér cserébe: Lorelai szívét.
Az árnyékkirálynő egyes elemeket valóban az eredeti Hófehérkéből vett át, de több párhuzamot találtam az Egyszer volt, hol nem volt Hófehérkéjével is. Pl. a könyvben és a sorozatban is kígyó okozta a király halálát, Hófehérke itt is, ott is törvényen kívüli bandita, és a gonosz királyné mindkét esetben megölte a saját apját. Ám C.J. Redwine mégis valami egyedit alkotott, azzal, hogy beleszőtte a történetbe a mardushkákat és különös varázserejüket, a Draconi nemzetséget (sárkánnyá változni képes embereket, akik Eldr országában élnek), és a többi különleges szereplőt, akik nélkül szegényebb lenne ez a kötet.
A történetet hol Lorelai, hol pedig Kol szemszögéből követhetjük. Ez addig kitűnően működik, amíg karaktereink egymástól távol vannak, viszont a vége felé egyre több a közös jelenetük. Egy ponton Kol elveszíti emberségét, és onnan képtelen emberi szavakat használni. Lorelai megpróbálja meggyógyítani, és közöttük is kialakul a gondolatolvasás képessége, csakúgy, mint Lorelai és Sasha között. Ekkor már nem tudtam eldönteni, kinek a fejezetét olvasom éppen, ez kicsit össze is zavart. De! Volt néhány fejezet, ami Irinát mutatta meg nekünk; megismerhettük a múltját, az érzelmeit, hogy honnan ered ez a rengeteg gyűlölet, és hogy mire képes a hatalomért. Számomra ezek a jelenetek (gondolatmenetek, emlékfoszlányok) voltak a legérdekesebbek, nagyon örülök, hogy a szerző nem rendezte le annyival, hogy gonosz és kész.
"Csak az nem préda, aki elég okos és erős ahhoz, hogy ragadozó legyen."
Nagyon tetszett továbbá a mardushkák varázsereje is. Nem sok varázsige létezik, ezek a könyv végén fel is vannak sorolva, mellettük, hogy melyik mire jó. Egy varázsige többféleképpen működhet: attól függ, hogy mi a mardushka szándéka vele. Valamint variálhatóak is az igék, pl. az egyik megkeres valamit, a másik pedig tűzzel bünteti. Az is érdekes volt, hogy a föld, a fák, hegyek, stb. megadták a szívüket Irina varázserejének, és ezeket Lorelai csak nehezen tudta saját mágiájával befolyásolni: előbb meg kellett győznie őket, hogy nem bántó szándékkal közeledik, és a segítségüket kéri.
Van a könyvben egy csipetnyi romantika is, de egyáltalán nem jelentős. Ennek legfőbb oka az, hogy Kol nem ura saját magának, és folyton Lorelai életére tör. Nagyon nehezen áll ellen a gyilkos ösztönnek, amivel Irina sújtja, mert iszonyú fájdalmakat él át, amíg Lorelai szívét meg nem szerzi. A két fiatal mégis megtalálja a módját, hogy kommunikáljon, megismerik egymást, és gyengéd érzelmek ébredeznek bennük, pedig minden ellenük szól. Azonban a küldetésükről nem feledkeznek meg, és amíg Irinát le nem győzik, nem lehetnek együtt.
A borítóra csak annyit tudok mondani: gyönyörű. Örülök, hogy a kiadó az eredetinél maradt. Hiába világos a háttér, a feketeségtől csöpögő alma mégis jól jellemzi ezt a sötét tündérmesét. A szerző nem riadt vissza attól, hogy elvegye egyes karakterek életét, és ez rendesen meglepett. Nem számítottam arra, hogy látni fogok ebben a kötetben meghalni egy olyan szereplőt, akinek nagyon is élnie kellett volna még. Bevallom, meg is könnyeztem, aztán felvérteztem magam a további borzalmak ellen.
Az árnyékkirálynőben remekül vegyülnek a klasszikus és az új elemek; megmaradt a Hófehérke-érzés, de mégis valami teljesen újat kaptunk. Igaza van Marissa Meyernek, ez könyv tényleg nagyon jó példa arra, hogyan lehet újramesélni egy klasszikust. Nagyon ajánlom a fantasy-rajongóknak; az én polcomon kiemelt helyet kap a könyv!
A bejegyzést a Twister Media támogatta, ezúton is köszönöm a könyvet a Kiadónak!
A szerzőről
C. J. Redwine szereti a meséket, a Harry Pottert és Johnny Depp minden filmjét. Ha a regényírói szekér már nem szalad olyan jól, beáll a Bosszúállók sorozatának csapatába, és mindennap köpönyegben megy dolgozni. C. J. az Egyesült Államokban, Nashville-ben él férjével és gyermekeivel.
(Kép és szöveg forrása: Twister Media)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése