J. Lynn: Wait for You - Várok rád

Sorozat: Várok rád 1.
Oldalak száma: 496 oldal
Megjelenés éve: 2015
Eredeti megjelenés: 2013
Fordította: Császár László
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadói sorozat: Rubin pöttyös
Eredeti cím: Wait for You
ISBN: 9789633990223
Műfaj: New Adult, romantikus
Goodreads átlag: 4,2 / 5
Moly.hu átlag: 90%

Fülszöveg:

A ​​19 éves Avery Morgansten, annak a bizonyos 5 évvel korábbi rettenetes, egész életét megváltoztató Halloween bulinak az emlékei elől menekülve, beiratkozik az otthonától több ezer kilométerre levő főiskolára. Amire azonban soha nem számíthatott volna, hogy éppen az a fiú kezd érdeklődni iránta, aki egyetlen pillanat alatt összetörheti Avery, gondosan felépített jövőjét. 

Vannak dolgok, amiket meg kell élni… 

Cameron Hamilton 190 centi magas, szikrázóan kék szemű, szívdöglesztő srác, akinek csodálatos képessége van arra, hogy elérje, Avery megint olyasmikre vágyjon, amikről úgy gondolta, hogy régen kiölték belőle. Nagyon nem jó ötlet összejönni vele. Ugyanakkor lehetetlen semmibe venni a feszültséget, amely kettejük között támad, és amely felszínre hozza Avery lényének, addig nem tapasztalt oldalait. 

Vannak dolgok, amiket nem fojthatunk magunkba… 

Amikor azonban Avery váratlanul fenyegető e-maileket és telefonhívásokat kezd kapni, már kénytelen szembenézni a múltjával, amit szeretett volna rejtve tartani. Van ugyanis valaki, aki nem engedi, hogy elfelejtse azt a bizonyos éjszakát, amikor minden megváltozott. Vajon sikerül végül feldolgoznia magában, hogy felszínre kerül ez a rettenetes igazság? És Cam mellette áll majd, hogy támogassa? 

És vannak dolgok, amikért megéri harcolni…

Én és a könyv

Olvasva: 2016. november 10-13.

A 23. születésnapomon érkezett hozzám a könyv (magamtól magamnak, szeretettel), de aztán mégsem csábított annyira, hogy nekikezdjek; most is egy kihívás miatt fogtam neki. JLA másik sorozata, a Luxen a kedvenceim közé tartozik, ezért aztán a Wait for You-hoz is úgy álltam, hogy minimum szeretni fogom. Higgyétek el, ez az értékelés nekem fáj a legjobban. 

Véleményem

Adott egy fiatal lány, akivel valami szörnyűség történt korábban. Vegyünk hozzá egy fiút, amolyan igazi álompasit, aki egy tízes skálán harmincat érdemel. Keverjük őket össze, adjunk hozzá egy nagy adag vonzalmat, főzzük egy darabig, és ha jól csináljuk, felszínre kerülnek a titkok, amik az egész ízét megkeserítik. Semmi baj, adjunk hozzá még szerelmet, ízlés szerint egy meleg legjobb barátot is – ez a Rubin pöttyös könyvek receptje.

A történettel amúgy nem lenne nagy baj, leszámítva azt, hogy semmi egyediség nincs benne. Végig az volt az érzésem, hogy én ezt már olvastam, csak Jessica Sorensen írta, vagy épp Colleen Hoover. Szeretnék már egy olyan NA könyvet olvasni, ami nem a {{SPOILER: nemi erőszak}} körül forog. Klisé klisé hátán, listába szedve, a teljesség igénye nélkül:

• Csinos főszereplő lány, de nulla önbizalommal.
• Ki másba rohan bele az első tanítási napon, mint a suli legjobb pasijába?
• A legjobb pasit úgy értem, hogy olyan tökéletes, hogy arra nincsenek szavak.
• És aztán folyton egymásba futnak.
• Kiderül, hogy szomszédok is.
• Avery legjobb barátai az egyetemen: egy meleg srác és egy szőke, ribis bombázó.
• A nagy szerelemnek egy-egy szörnyű titok áll útjában, de ezek a múltbeli szörnyűségek is éppolyan klisések.

Avery és Cam is amolyan feledhető karakterek. Előbbit eleinte kedveltem, de aztán elkezdett sorozatosan rossz döntéseket hozni, és még csak nem is amiatt, ami történt vele. Komolyan azt vártam, mikor rakja már jól helyre valaki ezt a lányt. Cam pedig… értem én, hogy 1.90 magas, olyan kék árnyalatú szemekkel, ami csak a plakátokon létezik, izmos test, okos és erős és férfias. De hagyjuk már a francba a tökéletes férfiakat, mert nem léteznek! Mi a baj az olyan srácokkal, akik körülöttünk vannak, a való világban? Értük is lehet ám rajongani, többek között Rainbow Rowell is bebizonyította.

Azt nagyon tudom értékelni, ha van a könyvben egy kis nevelési célzat is - de csak akkor, ha nem érzem magam úgy közben, mint kamaszként egy-egy szülői hegyi beszéd alatt (elrettentő példáért lásd: Leiner Laura SZJG-sorozatát). A Várok rádban azért ez nem annyira észrevehető, mint az SZJG-ben, de még így is kihallottam belőle az életreszóló jótanácsokat, mint: "az öngyilkosság a világ leggyávább cselekedete", vagy "azzal nem oldasz meg semmit, ha menekülsz a problémák elől", vagy a kedvencem: "az erőszak semmire sem lehet megoldás".

A könyv első felét sajnos félálomban olvastam, mert annyira untatott. Ez valahol a hálaadásnapi program környékén változott meg, akkor hirtelen felgyorsultak az események és érdekesebb lett, de ez a tendencia csak kb. a 350. oldalig tartott. Utána már azért haladtam tovább, mert túl akartam lenni rajta. (És miről maradtam volna le, ha mégis abbahagyom? Semmi lényegesről, csak töménytelen mennyiségű szexjelenetről.) Közel ötszáz oldalas a könyv, és én ebből csupán 100-150 oldalt élveztem.

A könyv igen magas pontszámot kapott Goodreads-en és a Molyon is, tehát a nagy többségnek igenis tetszett. Nem akarok senkit eltántorítani az olvasástól, és nagyon remélem, hogy (szinte) egyedül maradok a negatív véleményemmel. Elkötelezett NA-rajongóknak ajánlanám ezt a könyvet, akiket nem zavar, hogy újra és újra ugyanazt a történetet olvassák. Én sajnos nem tartozom ebbe a csoportba, így még azt sem tudom, hogy folytatom-e a sorozatot. Most egy hosszabb fantasymaratonra volna szükségem, hogy megtörje ezt a melankóliát, amit jelenleg érzek.